[Él álcóhól púdó hábér désémpéñádó úñ pápél ímpórtáñté éñ lá tráñsícíóñ dé lá húmáñídád dé cázá ý récóléccíóñ á lá ágrícúltúrá, fórtálécíéñdó lá cóhésíóñ sócíál éñtré ñúéstrós áñtépásádós ñéólítícós ý éstáblécíéñdó jérárqúíás sócíálés. Lá drógá más pópúlár dél múñdó há fácílítádó cóñvérsácíóñés ý áñímádó á íññúméráblés píés tímídós á písár pístás dé báílé désdé tíémpós íñmémóríálés.]

[Péró~ áúñ ás~í, ñó és~ búéñ~ó pár~á sú s~álúd~. Ý, ló s~éñtí~mós: é~só íñ~clúý~é él v~íñó t~íñtó~.]

[Ñó há fáltádó íñvéstígácíóñ rélácíóñádá cóñ él álcóhól á ló lárgó dé lós áñós, ý lá cíéñcíá há évólúcíóñádó. Éñ éñéró dé 2025, él círújáñó géñérál, Dr. Vívék Múrthý, dé lós Éstádós Úñídós públícó úñ ñúévó Ávísó dél Círújáñó Géñérál sóbré él Álcóhól ý él Ríésgó dé Cáñcér, éñ él qúé sé déscríbé lá rélácíóñ díréctá éñtré él cóñsúmó dé álcóhól ý él áúméñtó dél ríésgó dé cáñcér.]

[Él cóñsúmó dé álcóhól és lá tércérá cáúsá prévéñíblé dé cáñcér éñ lós Éstádós Úñídós, déspúés dél tábácó ý lá óbésídád, ý áúméñtá él ríésgó dé ál méñós síété típós dé cáñcér. Áúñqúé lá évídéñcíá cíéñtífícá dé éstá cóñéxíóñ há ídó crécíéñdó éñ lás últímás cúátró décádás, méñós dé lá mítád dé lós éstádóúñídéñsés ló récóñócéñ cómó úñ fáctór dé ríésgó párá él cáñcér.]

[ÚCHéálth Tódáý révísó éstúdíós ý dátós récíéñtés ý támbíéñ díscútíó lá íñvéstígácíóñ sóbré él álcóhól ý lá átéñcíóñ médícá cóñ Élízábéth Kóvács, qúíéñ tíéñé úñ dóctórádó éñ bíólógíá célúlár ý dírígé él grúpó dé íñvéstígácíóñ sóbré él álcóhól dé Úñívérsítý óf Cólórádó Schóól óf Médícíñé, ý cóñ él Dr. Córéý Lýóñ, médícó dé fámílíá éñ ÚCHéálth Á.F. Wíllíáms Fámílý Médícíñé Clíñíc, Céñtrál Párk. Éstó fúé ló qúé ápréñdímós.]

[Lás m~úért~és ré~lácí~óñád~ás có~ñ él c~óñsú~mó dé~ álcó~hól é~stáñ é~ñ áúm~éñtó~ éñ ÉÉ~. ÚÚ.]

[Lós Céñtrós párá él Cóñtról ý lá Prévéñcíóñ dé Éñférmédádés (CDC, pór sús síglás éñ íñglés) dé ÉÉ. ÚÚ. íñdícáñ qúé él “cóñsúmó éxcésívó dé álcóhól” fúé réspóñsáblé dé 178,000 múértés ál áñó éñ 2020 ý 2021. Éstó répréséñtó úñ áúméñtó dél 29% éñ cómpárácíóñ cóñ él mísmó péríódó cúátró áñós áñtés.]

[Dós t~ércí~ós dé~ ésás~ múér~tés, ó~ ápró~xímá~dámé~ñté 117,000 d~é éll~ás, ré~súlt~áróñ~ dé éñ~férm~édád~és cr~óñícá~s dés~árró~llád~ás pó~r él c~óñsú~mó pr~ólóñ~gádó~ dé ál~cóhó~l. Lás~ ótrá~s 61,000 fúé~róñ p~ríñc~ípál~méñt~é cáú~sádá~s pór~ áccí~déñt~és dé~ tráfí~có ý s~úící~díós~.]

[¿Lás p~érsó~ñás é~stáñ b~ébíé~ñdó m~ás¿ ¿Pó~r qúé¿~]

[Sí, ý lá cúlpá és dé lá páñdémíá. Éñ sú prímér áñó, lá páñdémíá llévó á úñ áúméñtó dél 3% éñ lás véñtás dé álcóhól, ý éstúdíós péqúéñós éñcóñtráróñ qúé él 25% dé lás pérsóñás bébíéróñ más dé ló hábítúál párá lídíár cóñ él éstrés ý él áíslámíéñtó dé lós cóñfíñámíéñtós. Qúédá pór vér sí ésó dísmíñúýó cóñ él fíñ dé lá páñdémíá.]

[“Ló qúé hémós ápréñdídó ál sálír dé lá páñdémíá és úñá máýór áprécíácíóñ dé cómó sé éstá útílízáñdó él álcóhól dé máñérá pócó sálúdáblé”, díjó él Dr. Córéý Lýóñ. “Háý múchá más cóñcíéñcíá sóbré lós pácíéñtés qúé úsáñ álcóhól cómó mécáñísmó párá áýúdár á dórmír, cómó dístráccíóñ áñté ótrós fáctórés éstrésáñtés ó próblémás éñ sús vídás, ý dé próblémás dé álcóhól ñó récóñócídós”.]

[¿Éñ qú~é mómé~ñtó é~l cóñ~súmó~ dé ál~cóhó~l sé v~úélv~é más r~íésg~ósó¿~]

[Thé Ñátíóñál Íñstítútés óf Héálth (Íñstítútós Ñácíóñálés dé Sálúd,) cóñsídéráñ qúé médíá óñzá dé álcóhól (13,7 grámós), cóñstítúýé úñá bébídá. Ésó és ló qúé cóñtíéñé úñá látá dé 12 óñzás dé cérvézá (5% dé álcóhól), úñá cópá dé víñó dé 5 óñzás (12% dé álcóhól) ó úñ trágó dé lícór fúérté dé 1.5 óñzás (40% dé álcóhól).]

[Thé Ñátíóñál Íñstítútés óf Héálth cóñsídérá qúé lós hómbrés qúé cóñsúméñ más dé 14 bébídás á lá sémáñá ó más dé cúátró bébídás pór ócásíóñ sóñ bébédórés “éñ ríésgó”. Lá mísmá défíñícíóñ áplícá párá lás mújérés ý párá lás pérsóñás máýórés dé 65 áñós qúé cóñsúméñ más dé síété bébídás á lá sémáñá ó más dé trés bébídás pór ócásíóñ. Lá éstéátósís (éñférmédád dél hígádó grásó) ócúrré éñ él  90% dé áqúéllós qúé cóñsúméñ más dé cúátró bébídás ál díá á ló lárgó dél tíémpó, ý lá círrósís ócúrré éñ ápróxímádáméñté él 30% dé qúíéñés bébéñ más dé trés bébídás ál díá dúráñté múchó tíémpó.]

[Éspé~rá: ¿Lá~s pér~sóñá~s máý~órés~ tíéñ~éñ úñ~ úmbr~ál dé~ álcó~hól m~ás báj~ó¿]

[Lós áúméñtós ñátúrálés dé lá íñflámácíóñ á médídá qúé éñvéjécémós (“íñflámácíóñ”) ñó fúñcíóñá bíéñ cóñ él álcóhól, dícé Kóvács, pórqúé sé éstá ágrégáñdó úñ ágéñté íñflámátóríó éñ tódó él sístémá (él álcóhól ý sús métábólítós) á úñ sístémá cóñ úñá líñéá dé básé áltá dé íñflámácíóñ.]

[¿Qúé pr~óblé~más d~é sál~úd cá~úsá é~l álc~óhól~¿]

[Él hígádó és él éñcárgádó dé métábólízár él álcóhól étílícó qúé ñós émbríágá ý és él qúé súfré lá máýór cárgá dé éñférmédádés rélácíóñádás cóñ él álcóhól. Dé lás más dé 98,000 múértés pór éñférmédádés hépátícás éñ ÉÉ. ÚÚ. éñtré pérsóñás dé 12 áñós ó más éñ 2022, él 46% éstúvó rélácíóñádó cóñ él álcóhól. Ápróxímádáméñté lá mítád dé lás múértés pór círrósís éstáñ rélácíóñádás cóñ él álcóhól, ý lós pórcéñtájés sóñ múchó más áltós (75-80%) éñtré lós méñórés dé 45 áñós.]

[Péró él hígádó és sóló úñá párté dé lá hístóríá. Lós dátós dél CDC sóbré él ímpáctó dé lás éñférmédádés rélácíóñádás cóñ él álcóhól átríbúýéñ úñá ámplíá gámá dé éñférmédádés ál cóñsúmó éxcésívó dé álcóhól éñ pártícúlár. Éñtré éllás sé éñcúéñtráñ lá pólíñéúrópátíá álcóhólícá, lá psícósís álcóhólícá, lá míópátíá álcóhólícá, lá páñcréátítís ágúdá íñdúcídá pór álcóhól, éñtré ótrás. Él álcóhól támbíéñ éstá ímplícádó éñ él 5.6% dé lós cásós dé cáñcér ý éñ él 4% dé lás múértés pór cáñcér, íñclúídá hástá úñá tércérá párté dé lás múértés pór cáñcér dé hígádó éñ hómbrés. Éñ pártícúlár, él cóñsúmó éxcésívó dé álcóhól áúméñtá él ríésgó dé cáñcér dé hígádó ý cólórréctál.]

[Él dáñó dél álcóhól sé éxtíéñdé ál sístémá cárdíóváscúlár. Ádémás dé lós éféctós díréctós évídéñtés, cómó lá míócárdíópátíá álcóhólícá, áúméñtá él ríésgó dé éñférmédádés cárdíácás éñ úñ 1% ý úñ 2% ý él dé hípértéñsíóñ (présíóñ ártéríál áltá) éñ úñ 2% ý úñ 11% éñ hómbrés ý úñ 4% ý úñ 18% éñ mújérés. Úñ éstúdíó dé más dé 370,000 pérsóñás éñcóñtró qúé él cóñsúmó dé álcóhól áúméñtábá él ríésgó táñtó dé hípértéñsíóñ cómó dé éñférmédád ártéríál córóñáríá, cóñ péqúéñós íñcréméñtós cóñ úñ cóñsúmó lígéró ý “áúméñtós éxpóñéñcíálméñté máýórés dél ríésgó éñ ñívélés más áltós dé cóñsúmó”.]

[¿Éstáñ~ rélá~cíóñ~ádós~ ótró~s pró~blém~ás dé~ sálú~d cóñ~ él có~ñsúm~ó dé á~lcóh~ól¿]

[Sí. Lós éxpéríméñtós éñ módélós áñímálés ý lás óbsérvácíóñés clíñícás háñ démóstrádó qúé lás hérídás ý lós húésós fráctúrádós sáñáñ más léñtáméñté cóñ él cóñsúmó dé álcóhól, dícé Kóvács. Lós éstúdíós dé sú grúpó, júñtó cóñ ótrás íñvéstígácíóñés, múéstráñ qúé lós pácíéñtés cóñ qúémádúrás ý trástórñó pór cóñsúmó dé álcóhól tíéñéñ péórés résúltádós. Él álcóhól támbíéñ áféctá lá cápácídád dé récúpérácíóñ dé íñféccíóñés púlmóñárés. Lós éstúdíós dé lá Drá. Élléñ Búrñhám ý él Dr. Márc Móss, ñéúmólógós ý éspécíálístás éñ médícíñá dé cúídádós íñtéñsívós qúé cúídáñ á pácíéñtés éñ él ÚCHéálth Úñívérsítý óf Cólórádó Hóspítál éñ él Áñschútz Médícál Cámpús, háñ éñcóñtrádó qúé lós pácíéñtés cóñ trástórñó pór cóñsúmó dé álcóhól tíéñéñ úñá mórtálídád múchó más áltá pór síñdrómé dé dífícúltád réspírátóríá ágúdá (SDRÁ) qúé lós pácíéñtés típícós, ý qúé cásí lá mítád dé lós pácíéñtés cóñ SDRÁ tíéñéñ áñtécédéñtés dé ábúsó dé álcóhól.]

[¿Qúé pó~dríá é~stár~ cáús~áñdó~ éstó~s pró~blém~ás dé~ sálú~d¿]

[Él éféctó dél cóñsúmó éxcésívó dé álcóhól sóbré él hígádó éstá bíéñ cómpréñdídó. Lás éñzímás éñ él hígádó cóñvíértéñ él álcóhól éñ ácétáldéhídó. Lás réáccíóñés póstéríórés cóñdúcéñ á lá ácúmúlácíóñ dé tríglícérídós (grásás) qúé sé ácúmúláñ éñ él hígádó (hígádó grásó álcóhólícó). Él cóñsúmó cóñtíñúó dé álcóhól llévá ál sístémá íñmúñólógícó á átácár lás célúlás dél hígádó (hépátítís álcóhólícá) ý, fíñálméñté, á cícátrízár él hígádó (círrósís). Lá éñférmédád dél hígádó grásó és révérsíblé; lá círrósís ñó ló és.]

[Lós céñtrós dé tráspláñté éstáñ víéñdó úñ ñúméró récórd dé pácíéñtés qúé réqúíéréñ tráspláñté dé hígádó, ý éstáñ llégáñdó más éñférmós qúé áñtés. Éñ él ÚCHéálth Úñívérsítý óf Cólórádó Hóspítál éñ él Áñschútz Médícál Cámpús, él 80% ál 90% dé lós pácíéñtés éxámíñádós éñ 2023 ñécésítábáñ tráspláñtés, ápróxímádáméñté él dóblé qúé lá cífrá pré páñdémícá.]

[Ésó é~s éñ é~l hígá~dó. ¿Cóm~ó ést~á cáús~áñdó~ él ál~cóhó~l ótr~ós pr~óblé~más d~é sál~úd¿]

[Ésó sígúé síéñdó óbjétó dé íñvéstígácíóñ cíéñtífícá, péró él ácétáldéhídó dáñá él ÁDÑ ý támbíéñ írrítá lás célúlás építélíálés qúé récúbréñ lós vásós sáñgúíñéós, lós púlmóñés, lá píél, él íñtéstíñó ý él tráctó vágíñál, ló qúé résúltá éñ íñflámácíóñ. Ádémás, él álcóhól próvócá éstrés óxídátívó, qúé púédé éñdúrécér lás ártéríás, éléváñdó lá présíóñ ártéríál ý áúméñtáñdó él ríésgó dé éñférmédád córóñáríá.]

[“Álcó~hól h~ás á h~úgé é~fféc~t óñ t~hé ím~múñé~ sýst~ém,” Kó~vács~ sáíd~. “Áñd t~hát é~fféc~t, dép~éñdí~ñg óñ~ hów m~úch á~lcóh~ól, ís~ álmó~st ál~wáýs~ bád.”]

[“Él ál~cóhó~l tíé~ñé úñ~ éféc~tó éñ~órmé~ éñ él~ síst~émá í~ñmúñ~ólógí~có”, dí~jó Kó~vács~. “Ý ésé~ éféc~tó, dé~péñd~íéñd~ó dé l~á cáñ~tídá~d dé á~lcóh~ól, cá~sí sí~émpr~é és m~áló”.]

[Ádém~ás dé l~ós éf~éctó~s íñf~lámá~tórí~ós, él~ álcó~hól s~úprí~mé lá~ fágó~cító~sís d~é lós~ mácr~ófágó~s, és d~écír~, lá cá~pácí~dád d~é lás~ célúl~ás bl~áñcá~s dé d~évór~ár pá~tógéñ~ós, cél~úlás~ áñór~málé~s ý cél~úlás~ múér~tás, é~xplí~cá.]

[¿Qúé pá~sá có~ñ lós~ éféc~tós é~ñ lá s~álúd~ dé bé~bér d~é fór~má lí~gérá~ á mód~érád~á¿ Hé~ éscú~chád~ó qúé~ éñ ré~álíd~ád és~ búéñ~ó pár~á lá s~álúd~.]

[Ñó éstás sóló. Múchás pérsóñás crééñ qúé bébér dé fórmá lígérá á módérádá és “sálúdáblé”. Éstó sé débé éñ gráñ párté á úñ éstúdíó dé 1997 réálízádó cóñ 490,000 pérsóñás á qúíéñés lós íñvéstígádórés sígúíéróñ dúráñté ñúévé áñós. Déscúbríéróñ qúé lós hómbrés ý mújérés qúé bébíáñ ál méñós úñá bébídá ál díá téñíáñ úñ ríésgó 40% ý 30% méñór dé éñférmédád cárdíóváscúlár, réspéctíváméñté, éñ cómpárácíóñ cóñ qúíéñés ñó bébíáñ. Ádémás, lás tásás géñérálés dé mórtálídád fúéróñ más bájás éñtré hómbrés ý mújérés qúé íñfórmáróñ cóñsúmír álrédédór dé úñá bébídá díáríá. Támbíéñ éstá lá “Párádójá Fráñcésá”, qúé súrgíó éñ lá décádá dé 1990 ý qúé átríbúýó párcíálméñté él cóñsúmó dé víñó tíñtó á lás tásás más bájás dé éñférmédádés cárdíóváscúlárés éñtré lós fráñcésés, á pésár dé cóñsúmír álíméñtós más grásós.]

[Éñtó~ñcés~, ¿ésá í~ñvés~tígá~cíóñ d~é lá d~écádá~ dé 1990 fú~é pré~císá~¿ ¿Béb~ér dé~ fórm~á líg~érá á~ módé~rádá~ és bú~éñó p~árá l~á sál~úd¿]

[Éñ úñá pálábrá, ñó. Íñvéstígácíóñés póstéríórés cúéstíóñáróñ qúé cáúsó réálméñté ésás métrícás dé sálúd méjórádás. Lás pérsóñás qúé bébíáñ dé fórmá lígérá pódríáñ hábér téñídó úñá méjór édúcácíóñ, máýórés íñgrésós, sídó más físícáméñté áctívás, téñídó méjór áccésó á ségúrós ý sé béñéfícíábáñ dé díétás más sálúdáblés. Ádémás, lós fráñcésés cámíñábáñ más ý téñíáñ úñá álíméñtácíóñ más éqúílíbrádá. Íñvéstígácíóñés más récíéñtés háñ ájústádó éstós fáctórés ý ñó háñ éñcóñtrádó éféctós prótéctórés dél cóñsúmó dé álcóhól éñ térmíñós dé lóñgévídád ý ríésgó élévádó dé hípértéñsíóñ ý éñférmédád ártéríál córóñáríá cóñ cádá bébídá prógrésívá.]

[“Díríá~ qúé l~á cóm~úñíd~ád méd~ícá s~íémp~ré fú~é úñ p~ócó é~scépt~ícá s~óbré~ él mé~ñsáj~é dé q~úé él~ álcó~hól p~ódríá~ sér b~úéñó~ párá~ lá sá~lúd”, c~óméñ~tó Lýó~ñ.]

[Éñtr~é ótr~ás rá~zóñé~s, ésó~ sé dé~bé á q~úé ló~s ést~údíó~s qúé~ móst~rábá~ñ ímp~áctó~s pós~ítív~ós éñ~ lá sá~lúd á~ méñú~dó ér~áñ “és~túdí~ós có~ñ úñ ñ~ívél~ dé év~ídéñ~cíá r~éálm~éñté~ bájó~”.]

[¿Ý ésó~ támb~íéñ áp~lícá~ ál ví~ñó tí~ñtó¿~ ¿Él ví~ñó tí~ñtó é~s pér~júdí~cíál~ párá~ lá sá~lúd¿~]

[Ló és, láméñtábléméñté. Él víñó tíñtó cóñtíéñé résvérátról, úñ pólíféñól cóñ própíédádés áñtíóxídáñtés ý áñtííñflámátóríás qúé, éñ éféctó, párécé sér béñéfícíósó (ál éstár cóñcéñtrádó éñ lá píél dé lás úvás, háý méñós résvérátról éñ él víñó bláñcó, ýá qúé lá píél sé élímíñá áñtés dé lá trítúrácíóñ). Péró és úñá cúéstíóñ dé mágñítúd. Él víñó tíñtó cóñtíéñé éñtré 0.4 ý 2 mílígrámós dé résvérátról pór lítró. Lós súpléméñtós dé résvérátról víéñéñ éñ pástíllás qúé váñ désdé 250 mg hástá 1,600 mg. Párá álcáñzár lá dósís dé úñ sóló súpléméñtó, téñdríás qúé bébér ál méñós 833 cópás dé víñó, hástá 5,333 cópás.]

[¿Qúé lé~s díc~éñ ló~s médí~cós á~ sús p~ácíé~ñtés~¿]

[Él éñ~fóqú~é ést~á éñ él~ cóñs~úmó d~é álc~óhól~ qúé s~úpér~á lós~ úmbr~álés~ dé rí~ésgó~, dícé~ Lýóñ~.]

[“Sí sóñ bébédórés sócíálés qúé tómáñ úñ pár dé cópás dúráñté lá céñá, sóló úñ pár dé ñóchés á lá sémáñá, próbábléméñté ésó ñó séá úñ óbstácúló párá álcáñzár sús óbjétívós dé sálúd”, cóméñtó. “Sí sóñ bébédórés díáríós qúé súpéráñ lás dós ó trés cópás pór ñóché, tódás lás ñóchés, éñtóñcés cóméñzámós á íñvéstígár lás rázóñés pór lás qúé éstáñ bébíéñdó, cúálés sóñ sús óbjétívós géñérálés dé sálúd ý cómó lós lógrámós”.]

[Cómp~ártí~r úñá~s rís~ás có~ñ ámí~gós m~íéñt~rás s~é tóm~á úñ p~ár dé~ cópá~s pró~bábl~éméñ~té sé~á álg~ó pós~ítív~ó. Lá c~óñéx~íóñ só~cíál~ ásóc~íádá~ ál có~ñsúm~ó dé á~lcóh~ól dú~ráñt~é más d~é 10,000 áñós~ tíéñ~é éfé~ctós~ pósí~tívó~s múý~ réál~és pá~rá lá~ sálú~d.]

[Cómó~ ócúr~ré có~ñ múc~hás c~ósás~ éñ lá~ vídá~, lá cl~ávé é~stá éñ~ lá mó~dérá~cíóñ, d~ícé L~ýóñ.]

[“És lá~ mísm~á cóñ~vérs~ácíóñ~ qúé t~éñgó~ sóbr~é lás~ díét~ás có~ñ mís~ pácí~éñté~s qúé~ tíéñ~éñ dí~ábét~és”, éx~plíc~ó.]