[Pór É~ríñ É~mérý~ ý Kát~íé Ké~rwíñ~ McCr~ímmó~ñ]

[Cóló~rádó~ és él~ hógá~r dé c~íéñt~ós dé~ púéb~lós f~áñtá~smás~, lá má~ýóríá~ dé él~lós á~ñtíg~úós p~úébl~ós mí~ñéró~s dóñ~dé ló~s ávíd~ós bú~scád~órés~ sóñáb~áñ có~ñ éñc~óñtr~ár lá~ vétá~ mádr~é, ýá s~éá qú~é lá m~íñá p~ródú~jérá~ óró, p~látá~ ó pló~mó.]

[Récó~rrá é~stós~ lúgá~rés h~óý ý l~íbér~é sú í~mágí~ñácí~óñ. Pód~rá vér~ lós r~óstr~ós cú~rtíd~ós dé~ lós m~íñér~ós, áñ~tící~pár s~ú éñt~úsíá~smó é~ñ lá ó~fící~ñá dé~ áñálí~sís ó~ éscú~chár~lós p~édír~ úñá b~ébíd~á éñ é~l bár~ lócá~l.]

[Él ótóñó és úñá épócá ídéál párá cóñéctár cóñ él pásádó ý él préséñté ý ápréñdér sóbré lós púéblós fáñtásmás, qúé pócó tíéñéñ qúé vér cóñ fáñtásmás, péró sóñ múséós dé hístóríá vívíéñté cóñ récórdátóríós vísíblés dél pásádó: édífícíós áñtígúós, míñás, víás dé tréñ ý ártéfáctós.]

[ÚCHé~álth~ Tódá~ý sél~éccí~óñó ál~gúñó~s dé l~ós pú~ébló~s ímp~érdí~blés~ dé Có~lórá~dó, có~ñ lá c~érté~zá dé~ qúé d~éspé~rtár~áñ él á~préc~íó pó~r lás~ álmá~s vál~íéñt~és qú~é pús~íéró~ñ á Có~lórá~dó éñ~ él má~pá.]

[St. Él~mó: Él~ púéb~ló mí~ñéró~ méjó~r pré~sérv~ádó d~é Cól~órád~ó]

[Úbíc~ádó á~ 20 míll~ás ál~ súr d~é Búé~ñá Ví~stá, é~ñ él c~óñdá~dó dé~ Cháf~féé, S~t. Élm~ó és q~úízás~ él pú~ébló~ fáñt~ásmá~ más có~ñócí~dó dé~ Cóló~rádó~ ý úñó~ dé ló~s púé~blós~ míñé~rós m~éjór~ cóñs~érvá~dós d~él óé~sté á~mérí~cáñó~.]

[Éstáblécídó éñ 1880 párá lós míñérós dé plátá qúé búscábáñ métálés précíósós éñ Chálk Créék, lá zóñá llégó á téñér ál méñós 50 míñás áctívás dé óró, plátá ý plómó. Lá llégádá dél férrócárríl dé Déñvér, Sóúth Párk ý Pácífíc éñ dícíémbré dé 1880 ímpúlsó él cómércíó ý él túrísmó.]

[Hóý éñ díá, sé cóñsérváñ váríás éstrúctúrás ý résídéñcíás dé mádérá, qúé ófrécéñ á lós vísítáñtés úñá vísíóñ dé cómó érá vívír éñ úñ púébló míñéró á fíñálés dé 1800s. Sé éñcúéñtrá cércá dé Mt. Príñcétóñ Hót Spríñgs Résórt ý és áccésíblé cóñ véhícúló. Él récórrídó pór Chálk Créék, éñtré álámós ý píñós, és dé lós más précíósós dé Cólórádó éñ éstá épócá.]

[Hácé más dé úñ sígló, 2,000 álmás lléñás dé vídá vívíáñ éñ él púébló, sítúádó á úñá áltítúd dé 9,600 píés, qúé íñclúíá úñá ófícíñá dé télégráfós, úñá tíéñdá dé ábárrótés, úñ áýúñtámíéñtó, úñá éscúélá, úñá tábérñá ý hótélés. Úñá tíéñdá dé ábárrótés sígúé fúñcíóñáñdó hóý éñ díá.]

[Él Búéñá Vístá Hérítágé (Pátrímóñíó dé Búéñá Vístá) ý él Státé Hístórícál Fúñd (Fóñdó Hístórícó Éstátál) sé dédícáñ á lá présérvácíóñ dél púébló, íñscrító éñ 1979 cómó dístrító hístórícó ñácíóñál éñ él Ñátíóñál Régístér óf Hístóríc Plácés (Régístró Ñácíóñál dé Lúgárés Hístórícós).]

[Lós vísítáñtés dé St. Élmó dísfrútáñ álíméñtáñdó á lás ómñípréséñtés árdíllás qúé córréñ pór lás ácérás dé mádérá ý lós cámíñós dé tíérrá, ý trépáñ pór lós víéjós édífícíós dé mádérá. Lás sémíllás dé gírásól sé véñdéñ á 50 céñtávós éñ lá tíéñdá dé ábárrótés. Jóvéñés ý máýórés dísfrútáñ dé lá dívérsíóñ, ý lá zóñá támbíéñ és úñá mécá párá lós áfícíóñádós á lás cúátrímótós ý lós péscádórés.]

[Él hí~stórí~có St~. Élmó~ ý Chá~lk Cr~éék C~áñýó~ñ, Íñc~. tráb~ájáñ~ párá~ récá~údár~ fóñd~ós pá~rá lá~ prés~érvá~cíóñ d~é ést~é púé~bló d~é 140 áñós~ dé áñ~tígüé~dád. É~l Fóñ~dó Hí~stórí~có dé~l Ést~ádó d~é Cól~órád~ó há ó~tórg~ádó v~áríá~s súb~véñc~íóñé~s pár~á lá p~résé~rvác~íóñ dé~l púé~bló.]

[Áshc~róft~: Úñ Cé~ñtró~ Híst~órícó~ Ñácí~óñál~ cérc~á dé Á~spéñ~]

[Grácíás á Stúárt Mácé, úñ éx sóldádó dé lá 10.ª Dívísíóñ dé Móñtáñá, támbíéñ cóñócídá cómó lás “skí tróóps” (trópás dé ésqúí), sé há lógrádó cóñsérvár él póbládó dé Áshcróft, ásí cómó lás hérmósás áréás ñátúrálés úbícádás á 11 míllás dé Cástlé Créék Róád éñ tíérrás dél Ú.S. Fórést Sérvícé (Sérvícíó Fóréstál dé ÉÉ. ÚÚ.) cércá dé Áspéñ.]

[Lós m~íñér~ós dé~scúb~ríér~óñ pl~átá é~ñ Ásh~cróf~t éñ 1880, p~éró é~ñ 1883 él á~úgé d~é lá p~látá~ állí é~stál~ló ý á p~ríñc~ípíó~s dé 1900 l~á zóñ~á sé c~óñví~rtíó é~ñ úñ p~úébl~ó fáñ~tásm~á.]

[Lúégó dé fíñálízár sús éñtréñámíéñtós éñ Cámp Hálé cércá dé Léádvíllé, póstéríórméñté hábér lúchádó éñ Éúrópá dúráñté lá Ségúñdá Gúérrá Múñdíál, Mácé ý sú éspósá, Ísábél, cóñstrúýéróñ Tóklát Lódgé cércá dé Áshcróft éñ 1948. Sú fámílíá dírígíá állí úñá émprésá dé tríñéós tírádós pór pérrós ý sérvíáñ cómó cúídádórés ý gúárdíáñés ámbíéñtálés dé lá zóñá.]

[Éñ 1974, lá fámílíá Mácé sé ásócíó cóñ lá Áspéñ Hístórícál Sócíétý (Sócíédád Hístórícá dé Áspéñ) ý él Sérvícíó Fóréstál Ñácíóñál párá présérvár ý géstíóñár Áshcróft, qúé áhórá és úñ Sítíó Hístórícó Ñácíóñál Régístrádó. Cóñózcá más íñfórmácíóñ párá vísítár Áshcróft.]

[Bách~élór~ Cámp~ ý ótr~ós és~tábl~écím~íéñt~ós dé~ míñé~ríá cé~rcá d~é Cré~édé: É~l últí~mó pú~ébló~ cóñ á~úgé d~é lá p~látá~ éñ Có~lórá~dó]

[Cóñócídá cómó lá últímá cíúdád éñ áúgé dé Cólórádó, lá póblácíóñ dé Créédé sé díspáró cúáñdó lós míñérós déscúbríéróñ plátá éñ lá zóñá á fíñálés dé 1891. Hástá 10,000 pérsóñás íñúñdáróñ lá zóñá éñ lás Sáñ Júáñ Móúñtáíñs (Móñtáñás dé Sáñ Júáñ), ál óésté dél éxtéñsó vállé dé Sáñ Lúís dé Cólórádó. Créédé sé éñcúéñtrá á úñás 37 míllás dé dél ñórté ý á más dé 250 míllás dé Déñvér. Hóý éñ díá, lós vísítáñtés púédéñ ávéñtúrársé á píé, éñ bícíclétá, éñ véhícúlós tódótérréñó ó 4×4 á lás áfúérás dé lá cíúdád párá vér púéblós fáñtásmás ý véstígíós dél pátrímóñíó míñéró. Thé Báchélór Lóóp és úñ séñdéró múý pópúlár. Sí récórré él círcúító cómplétó, récórrérás 17 míllás ý vérá réstós dé míñás qúé, dé álgúñá máñérá, sé áférráñ á ládérás íñcréíbléméñté émpíñádás. Párá ápréñdér cómó érá lá míñéríá, púédé vísítár éñ Créédé él Múséó dé Míñéríá Bájó Tíérrá ý sú Céñtró Cómúñítáríó ó lá míñá Lást Cháñcé Míñé. Éñ lá áctúálídád, Créédé támbíéñ és fámósó pór sús prémíádás pródúccíóñés téátrálés éñ vívó. Révísé él sítíó wéb dé Créédé Répértórý Théátér párá téñér más íñfórmácíóñ. Dísfrúté dé éstá pródúccíóñ dé Rócký Móúñtáíñ PBS (RMPBS) sóbré Créédé: Thé Lást Bóóm Tówñ.]

[Déár~fíél~d: Lás~ ráícé~s dé g~éñté~ tráb~ájád~órá d~íéró~ñ fór~má á ú~ñá cí~údád~ ágríc~ólá]

[Úbíc~ádó á~ cérc~á dé 70 m~íllá~s ál ñ~órés~té dé~ Déñv~ér, Dé~árfí~éld f~úé és~tábl~écíd~ó éñ 1910 p~ór Ól~ívér~ Tóús~sáíñ~t Jác~ksóñ~ ý fúé~ él ás~éñtá~míéñ~tó dé~ cóló~ñós Á~fróá~mérí~cáñó~s más g~ráñd~é dé C~ólór~ádó.]

[Ségúñ él Ñátíóñál Párk Sérvícé, 19 cólóñós víájáróñ á Déárfíéld éñ 1911. Úñó dé ésós prímérós cólóñós fúé Jámés Móñróé Thómás. Álgúñós cólóñós vívíáñ éñ tríñchérás ý qúémábáñ bóñígás dé vácá cómó cómbústíblé. Párá 1915, Déárfíéld cóñtábá cóñ 44 cábáñás dé mádérá éñ cóñcésíóñés dé tíérrás.]

[Déárfíéld érá úñá cíúdád dé géñté trábájádórá qúé, éñ 1918, cóséchó ávéñá, cébádá, álfálfá, máíz, fríjólés, pápás, rémóláchá ázúcárérá, sáñdíás, mélóñés, cálábázás ý cálábácíñés qúé lé ríñdíó úñós $50,000 dólárés, éqúíváléñté á úñ éstímádó dé $1,1 míllóñés dé dólárés éñ lá áctúálídád.]

[Él pú~ébló~ átrá~jó más~ ñégó~cíós~, íñcl~úýéñ~dó úñ~á fábr~ícá d~é bló~qúés~ dé có~ñcré~tó, úñ~ ásér~rádé~ró ý ú~ñ dép~ósító~ dé cá~rbóñ, ú~ñá pé~ñsíóñ~, úñá t~íéñd~á ý úñ~ hóté~l.]

[Lá vídá cúltúrál dé lá cómúñídád támbíéñ crécíó. Dós íglésíás ófrécíáñ sérvícíós rélígíósós régúlárméñté. Ó.T. Jácksóñ cóñstrúýó él Cómédór dé Déárfíéld, qúé sé cóñvírtíó éñ úñ lúgár dé réúñíóñ párá lós résídéñtés. Lós résídéñtés ábríéróñ úñá éscúélá ý lá cómúñídád órgáñízó úñ féstívál ý cárñávál áñúál. Él púébló átrájó á déstácádós órádórés, íñclúýéñdó ál góbérñádór dé Cólórádó, Géórgé Cárlsóñ, ségúñ él Ñátíóñál Párk Sérvícé.]

[Déspúés dé lá Prímérá Gúérrá Múñdíál, lá vídá éñ Déárfíéld sé vólvíó más dífícíl. Lá rélátíváméñté húmédá décádá dé 1910 díó pásó á úñá décádá más sécá dé 1920 ý á úñá séqúíá éxtrémá éñ lá décádá dé 1930. Lós précíós dé lós cúltívós sé désplómáróñ ý llégáróñ méñós cólóñós. Él Dúst Bówl óblígó á lá máýóríá dé lós cólóñós dé Déárfíéld á búscár trábájó éñ lá cíúdád.]

[Jácksóñ íñtéñtó rébáútízár Déárfíéld cómó úñ “Válléý Résórt” párá Áfróámérícáñós dé Déñvér. Póstéríórméñté, ófrécíó véñdér Déárfíéld ál góbíérñó fédérál párá sú úsó cómó cámpó dé íñtérñámíéñtó párá éstádóúñídéñsés dé órígéñ jápóñés. Ámbós pláñés frácásáróñ ý lá máýór párté dél púébló fúé démólídá.]

[Éñ Déárfíéld áúñ qúédáñ álgúñós édífícíós ábáñdóñádós: úñá gásólíñérá, úñ réstáúráñté ý lá cásá dél fúñdádór. Éñ 1995, él púébló fúé íñscrító éñ él Régístró Ñácíóñál dé Lúgárés Hístórícós. Úñ móñúméñtó dé 2010 júñtó á úñó dé lós édífícíós réstáñtés cóñtíéñé íñfórmácíóñ sóbré lá hístóríá dél lúgár.]

[Víck~sbúr~g: Él ó~lvíd~ádó p~úébl~ó dé m~íñér~íá ý pl~átá, c~óñ úñ~á ríc~á hís~tórí~á pór~ cóñó~cér]

[Éñtr~é Léá~dvíl~lé ý B~úéñá~ Víst~á, éñ l~á Ú.S. H~íghw~áý 24, sé~ éñcú~éñtr~á Víc~ksbú~rg.]

[Ál íg~úál q~úé ót~rós p~úébl~ós dé~ lás M~óñtá~ñás Ró~cósá~s, él á~trác~tívó~ dé lá~ míñé~ríá dé~ plát~á átr~ájó á~ lós b~úscá~dóré~s dé ó~ró á V~ícks~búrg~. Póst~éríó~rméñ~té, él~ désc~úbrí~míéñ~tó dé~ óró ý~ plóm~ó máñ~túvó~ á lós~ míñé~rós é~ñ lá z~óñá.]

[Párá 1880, Vícksbúrg cóñtábá cóñ más dé 40 édífícíós: úñá éscúélá, úñá hérréríá, hótélés, úñá péñsíóñ, úñá ófícíñá dé áñálísís, úñá sálá dé bíllár ý úñ éstábló. Úñá dílígéñcíá hácíá víájés díáríós éñtré Gráñíté ý Vícksbúrg (úñá dílígéñcíá és úñ cárrúájé tírádó pór cábállós).]

[Éñ sú ápógéó, Vícksbúrg llégó á téñér hástá 700 hábítáñtés. Él púébló sé fúñdó pór áccídéñté. Lós búscádórés dé óró dé Léádvíllé pérdíéróñ sús búrrós. Résúltá qúé lós áñímálés sé ádéñtráróñ éñ él cáñóñ Cléár Créék. Cúáñdó lós míñérós éñcóñtráróñ á sús áñímálés, déscúbríéróñ óró éñ él léchó dél árróýó.]

[Vícksbúrg fúé íñscrító éñ él Régístró Ñácíóñál dé Lúgárés Hístórícós éñ márzó dé 1977. Áctúálméñté álbérgá úñá dócéñá dé édífícíós ý úñá cállé príñcípál bórdéádá dé álámós bálsámícós pláñtádós pór míñérós hácé más dé úñ sígló. Lás ácéqúíás éxcávádás pór lós míñérós áúñ ábástécéñ dé ágúá á lós árbólés.]

[Él sé~ñdér~ó Mís~sóúr~í Gúl~ch Tr~áíl é~s úñ l~úgár~ pópú~lár p~árá p~ráct~ícár~ séñd~érís~mó. Á l~ó lár~gó dé~l séñ~déró~, pásá~rá júñ~tó á l~ás tú~mbás~ dé vá~ríós~ résí~déñt~és dé~ Víck~sbúr~g qúé~ éstáñ~ éñté~rrád~ós ál~lí.]

[Sí sí~gúé c~óñdú~cíéñ~dó pó~r él c~áñóñ, ll~égár~á á Wíñ~fíél~d, ótr~ó púé~bló f~áñtá~smá é~ñ ló á~ltó d~é lás~ Móñt~áñás R~ócós~ás.]

[Árró~w: Úñ á~ñtíg~úó cá~mpám~éñtó~ férr~óvíá~ríó ý~ mádé~réró~]

[Árró~w, órí~gíñá~lméñ~té ll~ámád~ó Árr~ówhé~ád, és~ úñó d~é lós~ pócó~s púé~blós~ fáñt~ásmá~s dé C~ólór~ádó q~úé ñó~ és úñ~ áñtí~gúó p~úébl~ó míñ~éró.]

[Úbíc~ádó é~ñ lá c~ímá d~él Ró~llíñ~s Pás~s, Árr~ów fú~é úñá~ véz ú~ñ cám~pámé~ñtó f~érró~víár~íó ý m~ádér~éró, ý~ hógá~r dé m~ílés~ dé pé~rsóñ~ás há~stá q~úé sé~ íñcé~ñdíó p~ór có~mplé~tó éñ~ 1920.]

[Párá llégár, tómé lá cárrétérá Ú.S. Híghwáý 40 á trávés dé Wíñtér Párk ý tómé lá sálídá hácíá lá cárrétérá Fórést Róád 80. Díríjásé hácíá él ñórté pór lá cárrétérá Fórést Róád 80, támbíéñ llámádá Córóñá Páss Róád, ý cóñtíñúé á lá déréchá párá pérmáñécér éñ lá ÚSFS 80 hástá llégár ál púébló.]

[Cóñstítúídó cómó múñícípíó éñ 1904, Árrów cóñtábá cóñ álrédédór dé 11 cáñtíñás, váríós hótélés ý réstáúráñtés, úñ pár dé tíéñdás géñérálés ý úñá éscúélá. Ádémás, hábíá cúátró ásérrádérós, úñ córrál ý úñá gráñ éstácíóñ dé tréñ mádéréró. Lá cállé príñcípál cóñstábá dé édífícíós dé dós písós cóñ fáchádá fálsá. Ádémás, lás prímérás fárólás dé gás dél cóñdádó dé Gráñd ílúmíñábáñ él dístrító cómércíál pór lá ñóché, ségúñ úñ ártícúló dé júñíó dé 2017 dél Wíñtér Párk Tímés.]

[Hóý é~ñ díá, s~óló ú~ñá só~lítá~ríá t~úmbá~ cérc~áñá d~á íñd~ícíó~s dé q~úé él~ púéb~ló éx~ístí~ó álgú~ñá vé~z, íñf~órmó é~l pér~íódíc~ó. Áúñ~qúé ñ~ó qúé~dá mú~chó d~él pú~ébló~, éñtú~síás~tás c~óñ dé~téct~órés~ dé mé~tálé~s háñ~ éñcó~ñtrá~dó ál~gúñó~s árt~éfác~tós á~llí.]

[Cárí~bóú: Ú~ñ púé~bló f~áñtá~smá m~óldé~ádó p~ór lá~ híst~óríá~ dé lá~ míñé~ríá]

[Úbíc~ádó c~ércá~ dé Ñé~dérl~áñd, é~ñ él c~óñdá~dó dé~ Bóúl~dér, C~áríb~óú és~ úñ áñ~tígú~ó púé~bló m~íñér~ó qúé~ llév~á él ñ~ómbr~é dé l~á cér~cáñá~ míñá~ dé pl~átá C~áríb~óú.]

[Éñ 1861, úñ~ búsc~ádór~ dé ór~ó dés~cúbr~íó óró~ álúv~íál r~íó ábá~jó. Sí~gúíó é~l rás~tró d~él ór~ó éñ é~l árr~óýó C~óóñ T~ráíl~ ý dés~cúbr~íó lá p~rímé~rá vé~tá dé~ plát~á éñ l~ó qúé~ póst~éríó~rméñ~té sé~ cóñv~értí~ríá éñ~ él dí~strí~tó dé~ Cárí~bóú.]

[Él púébló, qúé cóñtábá cóñ úñá íglésíá, trés cáñtíñás, úñá cérvécéríá ý él péríódícó Cáríbóú Póst, sé fúñdó éñ 1870. Úñ áñó déspúés, lá míñá Cáríbóú sé véñdíó á íñvérsórés pór $3 míllóñés dé dólárés, péró lós ñúévós própíétáríós déscúbríéróñ qúé ýá sé hábíá éxtráídó él méjór míñérál.]

[Éñ sú~ ápóg~éó, éñ~ 1875, sé és~tímá~bá qú~é lá p~óblá~cíóñ d~é Cár~íbóú~ érá d~é úñá~s 3,000 pér~sóñá~s, pér~ó lá m~íñá é~stáb~á éñ d~ífíc~últá~dés. Ú~ñ íñc~éñdí~ó éñ 1879 d~éstr~úýó él~ púéb~ló. Pá~rá lá~ décád~á dé 1920, v~ívíáñ~ méñó~s dé 50 p~érsó~ñás.]

[Párá~ llég~ár á C~áríb~óú, tó~mé lá~ cárr~étér~á Cóú~ñtý R~óád 128 á~l óés~té dé~sdé Ñ~édér~láñd~. Cóñt~íñúé d~úráñ~té 4.7 mí~llás~ hást~á llé~gár á~l púé~bló.]

[Cárí~bóú R~áñch~, úñ fá~mósó~ éstú~díó d~é grá~bácí~óñ mús~ícál~, sé éñ~cúéñ~trá c~ámíñ~ó ál á~ñtíg~úó pú~ébló~. Él és~túdí~ó grá~bó á ícó~ñós d~é lá m~úsícá~, cómó~ Éltó~ñ Jóh~ñ, Chí~cágó~, lós B~éách~ Bóýs~, Éárt~h, Wíñ~d & Fír~é, Bíl~lý Jó~él, Ch~ád & Jé~rémý~, Fráñ~k Záp~pá ý Á~mý Gr~áñt.]

[Lúlú~ Cítý~: Úñá c~íúdá~d prós~pérá~ pór p~ócó t~íémp~ó, lós~ rést~ós dé~ úñá c~ábáñá~ sóñ t~ódó l~ó qúé~ qúéd~á dé ú~ñ ásé~ñtám~íéñt~ó míñ~éró á~ ló lá~rgó d~él Có~lórá~dó Rí~vér é~ñ él R~ócký~ Móúñ~táíñ~ Ñátí~óñál~ Párk~]

[Sí lé ápétécé úñá cámíñátá ágrádáblé ý rélátíváméñté fácíl cércá dél Gráñd Láké, éñ él ládó óésté dél Rócký Móúñtáíñ Ñátíóñál Párk, pódríá dísfrútár vísítáñdó ló qúé sólíá sér Lúlú Cítý. Lá cámíñátá lé llévárá úñ pócó más állá dé trés míllás dé dístáñcíá dél séñdéró Cólórádó Rívér Tráílhéád. Éñ sú cámíñó á Lúlú Cítý, qúé áhórá és pócó más qúé úñ prádó, vérá réstós dé ló qúé sé llámá Shíplér’s Cábíñ. Jóséph Shíplér fúé úñá fígúrá míñérá ímpórtáñté éñ Káwúñééché Válléý, éñ ló qúé hóý és él Rócký Móúñtáíñ Ñátíóñál Párk. Ápréñdá más sóbré lá hístóríá dé lá míñéríá éñ ésté párqúé.]