[“Áltó éñ prótéíñás” és lá pálábrá dé módá éñ ñútrícíóñ, trás hábér déstróñádó á sús prédécésórés, “bájó éñ grásás” ý “bájó éñ ázúcár”, cómó él ádjétívó cómpúéstó dél móméñtó éñ lá íñdústríá álíméñtáríá. Hístórícáméñté, él pródúctó sé límítábá á cárñés mágrás, ávés, péscádó, húévós, légúmbrés, léñtéjás, frútós sécós, sémíllás, tófú ý pródúctós láctéós; áhórá sé púédéñ éñcóñtrár pródúctós qúé váñ désdé ágúá émbótélládá hástá céréálés dé désáýúñó ý Póp-Tárts fórtífícádós cóñ prótéíñás, ý qúé géñérálméñté áñúñcíáñ lá préséñcíá dé prótéíñás éñ él éñvásé.]

[Cómó ló démúéstráñ táñtós éñvásés mézcládórés, lós súpléméñtós prótéícós támbíéñ éstáñ dé módá, éñ pártícúlár, lás prótéíñás éñ pólvó qúé sé dísúélvéñ éñ líqúídó. Éstó pláñtéá álgúñás prégúñtás: ¿Cúáñtá prótéíñá ñécésítámós réálméñté¿ ¿Sóñ lós súpléméñtós prótéícós úñá búéñá máñérá dé áúméñtár lá íñgéstá dé prótéíñás¿ ¿Démásíádá prótéíñá próvócárá áúméñtó dé pésó¿ ¿Sóñ ségúrós lós súpléméñtós prótéícós¿]

[ÚCHé~álth~ Tódá~ý réú~ñíó lá~s ópí~ñíóñ~és dé~ éxpé~rtós~ éñ ñú~tríc~íóñ ý ú~ñ tóx~ícóló~gó pá~rá ré~spóñ~dér á~ éstá~s pré~gúñt~ás ý ó~trás~.]

[¿Qúé és~ lá pr~ótéíñ~á¿] 

[Sólémós háblár dé prótéíñá éñ síñgúlár, péró éñ réálídád sé trátá dé prótéíñás. Éxístéñ mílés dé prótéíñás díféréñtés éñ ñúéstrás célúlás ý sús álrédédórés. Cádá úñá és úñá lárgá cádéñá dé úñá cómbíñácíóñ dé lós 22 ámíñóácídós qúé cómpóñéñ tódás lás prótéíñás dél cúérpó. Éstás cádéñás sé plíégáñ sóbré sí mísmás dé íññúméráblés máñérás. Cádá célúlá dél cúérpó éstá cómpúéstá párcíálméñté dé prótéíñás, ý tódás lás célúlás lás útílízáñ dé dívérsás máñérás.]

[¿Qúé fú~ñcíó~ñés d~ésém~péñáñ~ lás p~róté~íñás é~ñ él ó~rgáñ~ísmó~¿]

[Lá prótéíñá és cóñócídá pór sú fúñcíóñ éñ él désárrólló múscúlár ý és él mótór clávé dél ñégócíó dé lós súpléméñtós prótéícós. Síñ émbárgó, él désárrólló, él máñtéñímíéñtó ý lá répárácíóñ dé múscúlós ý téjídós sé éñcúéñtráñ éñtré lás ñúmérósás fúñcíóñés ímpórtáñtés qúé désémpéñáñ lás prótéíñás éñ él cúérpó. Lás éñzímás, qúé fácílítáñ ó ácéléráñ lás réáccíóñés bíóqúímícás, sóñ prótéíñás. Múchás hórmóñás (méñsájérós qúímícós éñtré órgáñós) sóñ prótéíñás, ál ígúál qúé lós tráñspórtádórés dé éñérgíá ý ñútríéñtés, cómó lá hémóglóbíñá, qúé tráñspórtá óxígéñó désdé lós púlmóñés á lás célúlás dé tódó él cúérpó.]

[Lá qúérátíñá dél cábélló ý lás úñás, él cólágéñó dé lós húésós, téñdóñés ý píél, ý lá élástíñá, qúé pérmíté qúé lás ártéríás ý lós púlmóñés sé éxpáñdáñ ý cóñtráígáñ, sóñ prótéíñás. Lós áñtícúérpós, qúé dépéñdéñ dél sístémá íñmúñítáríó, sóñ prótéíñás ý lás prótéíñás támbíéñ sóñ fúñdáméñtálés párá máñtéñér úñ pH sáñgúíñéó ádécúádó (éqúílíbríó ácídó-básé), ásí cómó él éqúílíbríó hídrícó. Fíñálméñté, lá prótéíñá púédé sérvír cómó fúéñté dé éñérgíá, áúñqúé él cúérpó préfíéré métábólízár ázúcárés ý grásás.]

[“Lá pr~ótéíñ~á cúm~plé m~úchá~s fúñ~cíóñ~és qú~é ótr~ós má~cróñ~útrí~éñté~s ñó p~úédé~ñ”, áfí~rmó Cá~thý D~éímé~ké, ñú~tríc~íóñí~stá/d~íétí~stá r~égís~trád~á dé Ú~CHéá~lth ý~ édúc~ádór~á éñ d~íábé~tés.]

[Lás ñúévás díréctrícés díététícás fédérálés récómíéñdáñ áhórá úñ máýór cóñsúmó díáríó dé prótéíñá. Él 7 dé éñéró dé 2026, él Ú.S. Dépártméñt óf Héálth áñd Húmáñ Sérvícés (Dépártáméñtó dé Sálúd ý Sérvícíós Húmáñós dé ÉÉ. ÚÚ.) públícó díréctrícés díététícás áctúálízádás qúé récómíéñdáñ úñá máýór íñgéstá dé prótéíñás ý áñímáñ á lás pérsóñás á évítár lós álíméñtós últráprócésádós ý lós ázúcárés áñádídós. Éstós cámbíós háñ súscítádó múchás prégúñtás sóbré cúáñtás prótéíñás ñécésítámós ý sí lós súpléméñtós áýúdáñ.]

[¿Cúáñt~ás pr~ótéíñ~ás ñé~césí~támó~s¿]

[Ésó d~épéñ~dé dé~ ló gr~áñdé~ qúé ú~stéd~ séá, d~é ló á~ctív~ó qúé~ séá, d~é lás~ áctí~vídá~dés q~úé ré~álíc~é ý dé~ sú éd~ád.]

[Lá réglá géñérál párá lás pérsóñás ádúltás sédéñtáríás és dé 0,8 grámós dé prótéíñá pór kílógrámó dé pésó córpórál (0,45 grámós dé prótéíñá pór líbrá). Párá úñ ádúltó dé 150 líbrás, éstó éqúíválé á úñós 54 grámós dé prótéíñá ál díá. Párá úñ ádúltó dé 120 líbrás, sóñ 44 grámós.]

[“Ésé é~s él p~úñtó~ dé pá~rtíd~á, pér~ó pár~á lá m~áýór~íá dé l~ás pé~rsóñ~ás, sú~éló á~úméñ~tár ú~ñ póc~ó más”, d~íjó D~éímé~ké.]

[Péró, cómó múéstrá lá táblá á cóñtíñúácíóñ, lás ñécésídádés éstímádás dé prótéíñás dépéñdéñ réálméñté dé cádá pérsóñá. Lós átlétás ñécésítáñ más prótéíñá párá récúpérársé ý désárróllár múscúló: dé 1 á 1,6 grámós pór kílógrámó dé pésó córpórál ál díá párá átlétás dé résístéñcíá ý dé 1,6 á 2 grámós pór kílógrámó dé pésó córpórál ál díá párá qúíéñés réálízáñ éñtréñámíéñtós dé fúérzá ý pótéñcíá, ségúñ lá Íñtérñátíóñál Sócíétý óf Spórts Ñútrítíóñ (Sócíédád Íñtérñácíóñál dé Ñútrícíóñ Dépórtívá).]

[Lás pérsóñás máýórés dé 65 áñós, qúé cádá véz súfréñ más lá íñévítáblé pérdídá múscúlár rélácíóñádá cóñ lá édád (sárcópéñíá), támbíéñ ñécésítáñ más prótéíñás, ápróxímádáméñté lá mísmá cáñtídád qúé úñá pérsóñá más jóvéñ qúé réálízá úñ éñtréñámíéñtó rútíñáríó dé fúérzá ó pótéñcíá. Cóñ básé éñ éstó, él cóñsúmó ídéál dé prótéíñás párá úñá pérsóñá máýór cóñ úñ pésó dé 150 líbrás séríá dé 82 á 136 grámós ál díá.]

[Ñécé~sídá~dés d~íárí~ás dé~ prót~éíñás~ dé ác~úérd~ó cóñ~ él pé~só, ñí~vél d~é áct~ívíd~ád fís~ícá ý~ édád~]

[¿Lós c~órré~dóré~s, cíc~líst~ás, áf~ícíó~ñádó~s ál f~ítñé~ss ý ó~trás~ pérs~óñás~ áctí~vás ñ~écés~ítáñ~ cómp~lémé~ñtár~ sús á~pórt~ácíó~ñés d~é pró~téíñá~s¿]

[Súpóñíéñdó qúé sé cóñsúmé úñá díétá éqúílíbrádá, lá gráñ máýóríá dé ñósótrós, íñclúídós lós múý áctívós, óbtéñémós súfícíéñté prótéíñá á trávés dé lá álíméñtácíóñ, áfírmó Déíméké. Sú réglá géñérál és qúé él 20% dé lás cálóríás próvéñgáñ dé lás prótéíñás. Dádó qúé lás pérsóñás qúé qúémáñ más cálóríás ý éxígéñ más dé sús múscúlós médíáñté lá áctívídád físícá ñátúrálméñté téñdráñ más hámbré, géñérálméñté cóñsúmíráñ más prótéíñás, éxplícó. Éñ éséñcíá, úñ máýór ápétító cóñllévá úñá máýór íñgéstá dé prótéíñás.]

[Ádémás, lós álíméñtós rícós éñ prótéíñás púédéñ cúbrír íñclúsó ñécésídádés prótéícás élévádás síñ préstár démásíádá átéñcíóñ á ésté mácróñútríéñté. Pór éjémpló, 113 grámós dé péchúgá dé pólló, úñá pórcíóñ ápróxímádáméñté dél támáñó dé lá pálmá dé lá máñó, cóñtíéñé 30 grámós dé prótéíñá, ý lá mísmá cáñtídád dé cárñé dé rés cóñtíéñé sóló úñ pócó méñós. Úñá tázá dé réqúésóñ cóñtíéñé 25 grámós; úñá látá dé átúñ ó úñá tázá dé ýógúr gríégó, 20 grámós cádá úñá. Lós frútós sécós, lás léñtéjás, él tófú ý ótrós álíméñtós áúméñtáñ lá cáñtídád.]

[Péró~ íñsí~stó: ñ~ó háý~ úñá úñ~ícá r~éspú~éstá~ sóbr~é cúáñ~tá pr~ótéíñ~á ñéc~ésít~á úñá~ pérs~óñá ñ~í sób~ré cóm~ó óbt~éñér~lá, áf~írmó D~éímé~ké.]

[Áñál~ízár~émós~ lás á~fécc~íóñé~s súb~ýácé~ñtés~. Áñál~ízár~émós~ él ñí~vél d~é áct~ívíd~ád. Pó~r ló t~áñtó~, ñó há~ý úñá~ sólú~cíóñ ú~ñívé~rsál~, díjó~.]

[¿Ñécé~sító~ réál~méñt~é súp~lémé~ñtós~ prót~éícó~s¿]

[‘Lá máýóríá dé ñósótrós ñó’, díjó Déíméké. Péró lós súpléméñtós prótéícós púédéñ áýúdár dé váríás máñérás. Lós 20 á 30 grámós dé prótéíñá qúé cóñtíéñé úñ súpléméñtó prótéícó púédéñ áýúdár á cálmár él hámbré déspúés dél éñtréñámíéñtó, éñ úñá cáñtídád qúé él cúérpó púédá métábólízár fácílméñté (ápróxímádáméñté 0.4 grámós pór kílógrámó dé pésó córpórál cádá dós hórás, ó 27 grámós párá álgúíéñ cóñ úñ pésó dé 150 líbrás). Ádémás, párá lás pérsóñás qúé géñérálméñté tíéñéñ ávérsíóñ á lá cómídá ó lás pérsóñás ádúltás máýórés cúýó ápétító décrécíéñté ñó púédé ségúír él rítmó dé lás ñécésídádés crécíéñtés dé prótéíñás, lás bárrás ý bátídós dé prótéíñás púédéñ sér úñá fórmá rápídá ý éfícíéñté dé cúbrír sús réqúérímíéñtós.]

[“Áhí és~ dóñd~é lás~ bébí~dás p~róté~ícás~ ý lós~ súpl~éméñ~tós s~óñ mú~ý útíl~és, pó~rqúé~ sóñ ú~ñá fó~rmá é~fící~éñté~ dé qú~é lás~ pérs~óñás~ íñgí~éráñ~ cáló~ríás ý~ prót~éíñás~, éspé~cíál~méñt~é cúá~ñdó ñ~ó tíé~ñéñ g~áñás~ dé có~mér”, d~íjó D~éímé~ké.]

[¿Qúé pá~sá sí~ cóñs~úmó d~émás~íádá~ prót~éíñá¿~]

[Ál ígúál qúé lós cárbóhídrátós, lás prótéíñás cóñtíéñéñ ápróxímádáméñté cúátró cálóríás pór grámó (lá grásá cóñtíéñé ñúévé cálóríás pór grámó). Á díféréñcíá dé lós cárbóhídrátós ý lás grásás, él cúérpó ñó álmácéñá prótéíñás párá sú úsó fútúró. Sí ñó óbtéñémós súfícíéñté prótéíñá éñ lá díétá, ñúéstró cúérpó déscómpóñé lás prótéíñás éstrúctúrálés. Támbíéñ púédé cóñvértír lós ámíñóácídós éñ glúcósá párá óbtéñér éñérgíá íñmédíátá. És ímpórtáñté téñér éñ cúéñtá, díjó Déíméké, qúé cóñsúmír úñá cáñtídád ádécúádá dé cárbóhídrátós ý grásás évítá qúé lós ámíñóácídós sé útílícéñ cómó fúéñté dé éñérgíá, ló qúé pérmíté qúé lás prótéíñás cúmpláñ sús múltíplés fúñcíóñés. Cóñsúmír démásíádá prótéíñá cúáñdó lá íñgéstá dé cárbóhídrátós és ádécúádá próvócárá qúé lós ámíñóácídós sé cóñvíértáñ éñ grásá, éxplícó.]

[Cóñsúmír más prótéíñá dé lá qúé él cúérpó ñécésítá és, grácíás á ésá cóñvérsíóñ, géñérálméñté ségúró párá lás pérsóñás sáñás. Dádó qúé prócésár ésá prótéíñá ádícíóñál hácé qúé lós ríñóñés trábájéñ úñ pócó más, qúíéñés téñgáñ próblémás réñálés ý éstéñ cóñsídéráñdó áúméñtár sú íñgéstá dé prótéíñás débéríáñ cóñsúltár á úñ ñútrícíóñístá párá éstáblécér úñ púñtó dé référéñcíá, díjó Déíméké.]

[Cóñs~úmér~ Répó~rts é~ñcóñ~tró pl~ómó é~ñ pró~téíñá~s éñ p~ólvó~: ¿Débé~ríá pr~éócú~párñ~ós¿]

[Él Dr. Kéññóñ Héárd, jéfé dél dépártáméñtó dé Tóxícólógíá Médícá éñ lá Úñívérsítý óf Cólórádó Schóól óf Médícíñé ý médícó dé úrgéñcíás éñ ÚCHéálth Émérgéñcý Médícíñé, díjó qúé ñó éxísté úñ ñívél “ségúró” dé cóñsúmó dé plómó. Péró, díjó, lós ñívélés dé plómó détéctádós pór lás prúébás dé Cóñsúmér Répórts résúltáríáñ éñ úñá éxpósícíóñ múchó méñór qúé lá qúé lás pérsóñás éxpéríméñtábáñ cóñ régúlárídád éñ lás décádás dé 1950 ý 1960, cúáñdó lá gásólíñá cóñ plómó ý lás látás dé álíméñtós sóldádás cóñ plómó éráñ cómúñés.]

[Éñ résúméñ, sí, ñó háý ñíñgúñ éféctó pósítívó éñ él cúérpó pór él plómó. Díchó éstó, él príñcípál próblémá qúé óbsérvámós súélé préséñtársé éñ ñíñós ý éstá más rélácíóñádó cóñ él désárrólló —díjó Héárd—. Éñ lós ádúltós, háý méñós évídéñcíá dé qúé él plómó cáúsé próblémás hástá qúé sé álcáñzáñ cóñcéñtrácíóñés bástáñté áltás, ý lúégó háý évídéñcíá sólídá dé qúé púédé cáúsár próblémás dé présíóñ ártéríál ý réñálés.]

[Róbíñ Bíñghám, díréctór dé térápíá ñútrítívá éñ él ÚCHéálth Úñívérsítý óf Cólórádó Hóspítál ý éñ él ÚCHéálth Lóñgs Péák Hóspítál, séñálá qúé lós “ñívélés préócúpáñtés” dé Cóñsúmér Répórts sé básáróñ éñ lá dósís máxímá pérmítídá pór lá Própósícíóñ 65 dé Cálífórñíá, dé 0,5 mícrógrámós ál díá pór décílítró dé sáñgré. Éstá dósís és múchó méñór qúé él ñívél dé référéñcíá próvísíóñál dé lá Ú.S. Fóód áñd Drúg Ádmíñístrátíóñ (Ádmíñístrácíóñ dé Álíméñtós ý Médícáméñtós dé ÉÉ. ÚÚ.) dé 8,8 mícrógrámós ál díá párá mújérés éñ édád fértíl (díséñádó párá límítár lá éxpósícíóñ dúráñté él émbárázó), ó íñclúsó qúé lós 2,2 mícrógrámós ál díá párá ñíñós.]

[Éñ úñ córréó éléctróñícó, Bíñghám támbíéñ áfírmó qúé éxístéñ éstúdíós qúé “ñó háñ éñcóñtrádó úñ máýór ríésgó dé éféctós ñó cáñcérígéñós párá lá sálúd débídó á lá éxpósícíóñ á métálés pésádós dé lá prótéíñá éñ pólvó”. Lá éxpósícíóñ ámbíéñtál párécé sér múchó máýór qúé cúálqúíér cóñtríbúcíóñ dél plómó próvéñíéñté dé lós súpléméñtós prótéícós. És décír: téñgá cúídádó cóñ él cóñtéñídó dé plómó éñ lás prótéíñás éñ pólvó ý ésté átéñtó, síñ álármársé.]