[Lós cóñsúmídórés éñ Éstádós Úñídós, íñvíértéñ éñ prómédíó $60,000 míllóñés cádá áñó éñ lá cómprá dé súpléméñtós ñútrícíóñálés, lós cúálés váñ désdé múltívítámíñícós ý súpléméñtós dígéstívós hástá súpúéstós cóñstrúctórés dé múscúló ý áñtíéñvéjécímíéñtó. Ésó súpóñé úñós $175 dólárés pér cápítá, úñá fórtúñá, sóbré tódó téñíéñdó éñ cúéñtá qúé múchós súpléméñtós ñó ófrécéñ súfícíéñté évídéñcíá básádá éñ éstúdíós, qúé démúéstréñ sú éfícácíá.]

[Lós súpléméñtós púédéñ sér béñéfícíósós, éspécíálméñté párá lás pérsóñás ádúltás máýórés ý ótrás pérsóñás cóñ défícíéñcíás ñútrícíóñálés. Péró, ¿cúálés fúñcíóñáñ ý párá qúíéñ¿ ÚCHéálth Tódáý íñvéstígó sóbré él témá ý cóñvérsó cóñ Éríñ “Wréñ” Cáhóóñ, díétístá qúé trábájá cóñ dívérsós pácíéñtés ámbúlátóríós éñ él ÚCHéálth Úñívérsítý óf Cólórádó Hóspítál éñ él Áñschútz Médícál Cámpús, párá áñálízár álgúñós dé éstós súpléméñtós qúé sóñ pópúlárés.]

[Príméró, úñ pár dé púñtós qúé sé áplícáñ ámplíáméñté. Lós súpléméñtós díététícós ñó éstáñ ápróbádós pór lá Ádmíñístrácíóñ dé Álíméñtós ý Médícáméñtós dé ÉÉ. ÚÚ. (FDÁ), ló qúé sígñífícá qúé sús éféctós pódríáñ éstár sóbrééstímádós, álgó qúé ñó ócúrré cóñ lós médícáméñtós ápróbádós pór lá FDÁ. Cáhóóñ récómíéñdá súpléméñtós qúé háýáñ sídó próbádós pór tércérós, pór órgáñízácíóñés cómó lá Ñátíóñál Scíéñcé Fóúñdátíóñ ó lá Ú.S. Phármácópéíá ÚSP. Éstó púédé gáráñtízár qúé lás dósís ý lá púrézá dé lós cómpóñéñtés (lás étíqúétás dé lós súpléméñtós lléváráñ sús lógótípós) fúéróñ áñálízádás. Ý sálvó éxcépcíóñés ócásíóñálés, sé cóñsídérárá úñá díétá éqúílíbrádá áqúéllá cóñ úñá váríédád dé frútás, vérdúrás, légúmbrés, frútós sécós, sémíllás, céréálés íñtégrálés ý prótéíñás mágrás.Cáhóóñ és úñá fáñátícá dé lá Hárvárd Héálthý Éátíñg Pláté cómó gúíá géñérál dé álíméñtácíóñ, ló cúál púédé ámíñórár é íñclúsó désápárécér lá ñécésídád dé tómár súpléméñtós.]

[Éñ ésté áñálísís, ñós qúédámós cóñ lós súpléméñtós ñútrícíóñálés cómúñés ý, pór ló táñtó, déjámós lós súpúéstós súpléméñtós áñtíéñvéjécímíéñtó (cómó él ácídó álfá lípóícó, lá ástáxáñtíñá, lá CóQ10, lá cúrcúmíñá, él ÉGCG, lá físétíñá, lá L-téáñíñá, él ÑÁD+, él ÑMÑ, lá qúércétíñá ý lá téáñíñá) ý lós pósíblés cóñstrúctórés múscúlárés (cómó lá bétá-áláñíñá, lá bétáíñá, lá cárñítíñá, lá créátíñá, lá DHÉÁ ý lá glútámíñá) párá ótrá ócásíóñ.]

[Áqúí é~ñcóñ~trár~á íñfó~rmác~íóñ dé~táll~ádá s~óbré~ lós b~éñéf~ícíó~s pár~á lá s~álúd~ ó lá f~áltá~ dé pr~úébá~s rél~ácíó~ñádá~s cóñ~ éstó~s súp~lémé~ñtós~ ñútr~ícíó~ñálé~s cóm~úñés~:]

• [Áshw~ágáñ~dhá]
• [Cálc~íó]
• [Cólág~éñó]
• [Ácéí~té dé~ pésc~ádó (F~ísh ó~íl)]
• [Pólv~ós vé~rdés~]
• [Híér~ró]
• [Mágñ~ésíó~]
• [Múlt~ívít~ámíñ~ás]
• [Préb~íótíc~ós]
• [Prób~íótíc~ós]
• [Prót~éíñá é~ñ pól~vó]
• [Psýl~líúm~]
• [Vítá~míñá~ B12]
• [Vítá~míñá~ D]

[Áshw~ágáñ~dhá]

[Ésté súpléméñtó qúé és pílár dé lá médícíñá áýúrvédícá (trátámíéñtós ñátúrálés) ý séñsácíóñ éñ rédés sócíálés, sé dérívá dé úñá pláñtá péréññé trópícál ý súbtrópícál, és técñícáméñté úñ ádáptógéñó, álgó qúé áúméñtá lá résílíéñcíá áñté lós fáctórés dé éstrés. Dé héchó, éstúdíós háñ démóstrádó qúé rédúcé él éstrés ý, pótéñcíálméñté, méjórá lá cálídád dél súéñó. Sús súpúéstós éféctós pósítívós éñ lá fértílídád ý él réñdímíéñtó dépórtívó sóñ méñós clárós.]

[“Súélé sér ségúró, péró ñó ló récómíéñdó sí ústéd pádécé úñá éñférmédád áútóíñmúñé, ýá qúé úñá dé lás fúñcíóñés dé lá áshwágáñdhá és fórtálécér él sístémá íñmúñítáríó”, áfírmá Cáhóóñ. “Súéñá géñíál, péró sí pádécé úñá éñférmédád áútóíñmúñé, ñó qúérémós qúé fórtálézcá lá párté dél sístémá íñmúñítáríó qúé átácá á sú cúérpó”.]

[Támp~ócó s~é réc~ómíé~ñdá d~úráñ~té él~ émbá~rázó~, él pr~ócés~ó dé l~áctá~ñcíá~ ó áñt~és dé~ úñá c~írúg~íá. [Rég~résé~ ál mé~ñú]]

[Cálc~íó] 

[Úñá léctúrá rápídá dé lás páútás díététícás fédérálés múéstráñ qúé púédé sér úñ désáfíó máñtéñérsé ál díá cóñ él cálcíó. Lás cáñtídádés récóméñdádás váríáñ, cóñ ñíñós dé 4 á 8 áñós ý ádúltós dé 19 á 50 áñós éñ úñ ráñgó dé 1,000 mílígrámós pór díá, ádóléscéñtés éñ crécímíéñtó éñ 1,300 mílígrámós ý mújérés máýórés dé 50 áñós ý tódás lás pérsóñás máýórés dé 70 áñós éñ 1,200 mílígrámós.]

[Téñér lás cáñtídádés ádécúádás dé cálcíó dépéñdé éñ gráñ médídá dé lós hábítós cómó cóñsúmír dérívádós dé láctéós ý ótrós álíméñtós rícós éñ cálcíó: Úñ vásó dé léché (ó léché fórtífícádá cóñ cálcíó á básé dé álméñdrás ó dé árróz) tíéñé éñtré 300 ý 450 mílígrámós dé cálcíó, úñá tázá dé ýógúr déscrémádó ápórtá cércá dé 500 mílígrámós, úñá óñzá ý médíá dé qúésó, éñtré 115 ý 485 mílígrámós, ý úñá tázá dé éspíñácás cócídás, 245 mílígrámós. Él tófú fórtífícádó, lás sárdíñás ý ótrás vérdúrás dé hójá vérdé támbíéñ púédéñ cóñtríbúír, péró ló cíértó és qúé lós súpléméñtós dé cálcíó púédéñ sér úñá búéñá ídéá, sóbré tódó párá lás mújérés pósméñópáúsícás.]

[“Désp~úés dé~ lá mé~ñópá~úsíá~, lás m~újér~és tí~éñéñ~ úñ má~ýór r~íésg~ó dé ó~stéó~póró~sís, p~ór ló~ qúé é~s ímp~órtá~ñté á~ségú~rárs~é dé ó~btéñ~ér sú~fící~éñté~ cálc~íó, ý é~s díf~ícíl ó~btéñ~ér ló~ qúé ñ~écés~ítám~ós só~ló có~ñ lá d~íétá~”, dícé~ Cáhó~óñ. [Ré~grés~é ál m~éñú]]

[Cólág~éñó] 

[Lós súpléméñtós dé cólágéñó gáñáñ pópúlárídád cóñ lá édád pórqúé, á médídá qúé éñvéjécémós, pródúcímós méñós cólágéñó, ló qúé cóñllévá á lá ápárícíóñ dé árrúgás qúé ñós récúérdáñ cóñ íñcómódídád ñúéstrá édád áváñzádá. Péró lá fúñcíóñ dél cólágéñó éñ él cúérpó vá múchó más állá.]

[Éñ lá áctúálídád sé cóñócéñ úñós 28 típós dé cólágéñó. Lós prímérós cíñcó sóñ lós más cómúñés: él típó Í sé éñcúéñtrá éñ lá píél, lós húésós ý lós lígáméñtós, él típó ÍÍ éñ él cártílágó, él típó ÍÍÍ éñ lós múscúlós, lás ártéríás ý lós órgáñós, él típó ÍV éñ lá lámíñá básál qúé sóstíéñé lás célúlás déñtró ý fúérá dél cúérpó, ý él típó V éñ lás súpérfícíés célúlárés, él cábélló ý lá plácéñtá. Pór ló táñtó, sí tómá súpléméñtós cóñ cólágéñó, él típó és ímpórtáñté. Pór éjémpló, álgúñós éstúdíós háñ révéládó qúé él típó 1 dé cólágéñó méjórá lá ápáríéñcíá dé lás árrúgás ý lá élástícídád dé lá píél, ótrós éstúdíós háñ éñcóñtrádó qúé él cólágéñó típó ÍÍ áýúdá á rédúcír lós síñtómás dé lá óstéóártrítís.]

[Úñ désáfíó cóñ lós éstúdíós sóbré él cólágéñó és lá rélácíóñ cóñ lá vítámíñá C — éstá mísmá úñ súpléméñtó — lá cúál és fúñdáméñtál párá cóñstrúír lás ñúmérósás éstrúctúrás básádás éñ cólágéñó éñ él cúérpó, ý lá vítámíñá C sé ágrégá á lá máýóríá dé lós súpléméñtós dé cólágéñó útílízádós éñ lá íñvéstígácíóñ.]

[“Éñtóñcés, cúáñdó démúéstráñ qúé éstós súpléméñtós dé cólágéñó sóñ éxcéléñtés párá lá píél, ¿érá réálméñté lá vítámíñá C lá cáúsá¿ Ñó pódémós détérmíñárló”, dícé Cáhóóñ. “Dé héchó, díríá qúé ló méjór párá lá sálúd dé lá píél és cóñsúmír múchós álíméñtós rícós éñ vítámíñá C, sí ésé érá sú óbjétívó párá él cólágéñó”. Éstós íñclúýéñ mélóñ, pímíéñtós mórróñés, chílés, brócólí, cítrícós, kíwí ý vérdúrás dé hójá vérdé. [Régrésé ál méñú]]

[Ácéí~té dé~ pésc~ádó]

[Sí ús~téd ñ~ó cóm~é pés~cádó~ dós ó~ trés~ vécé~s pór~ sémá~ñá, úñ~ súpl~éméñ~tó dé~ ácéí~té dé~ pésc~ádó é~s úñá~ éxcé~léñt~é fúé~ñté d~é DHÁ~, úñ tí~pó dé~ ácídó~ grás~ó ómé~gá-3, áf~írmá~ Cáhó~óñ. Ló~s vég~áñós~ támb~íéñ pú~édéñ~ éñcó~ñtrá~r súp~lémé~ñtós~ dé DH~Á á bá~sé dé~ álgá~s, áñád~é.]

[Él ácéíté dé péscádó rédúcé lós tríglícérídós, úñá grásá dél tórréñté sáñgúíñéó rélácíóñádá cóñ lás éñférmédádés cárdíácás, ý pódríá áýúdár á prévéñír lá déméñcíá ó lá éñférmédád dé Álzhéímér. Úñá préímprésíóñ, és décír, úñá prímérá vérsíóñ dél íñfórmé dé úñá íñvéstígácíóñ cíéñtífícá (áúñ ñó révísádá pór ótrós íñvéstígádórés) sé básó éñ úñ éstúdíó éñ él qúé pártícípáróñ 400,000 pérsóñás éñ Gráñ Brétáñá, éñcóñtró qúé lós súpléméñtós dé ácéíté dé péscádó (físh óíl) cóñtríbúýéróñ á dísmíñúír lá prédíspósícíóñ géñétícá á pródúcír cóléstéról LDL (máló) ý tríglícérídós, á lá véz qúé sé áúméñtó él cóléstéról HDL (búéñó). Síñ émbárgó, ótrós éstúdíós ñó háñ éñcóñtrádó évídéñcíá cóñclúýéñté dé qúé él ácéíté dé péscádó rédúzcá él cóléstéról áltó ý pódríá áúméñtár él LDL, pór ló qúé qúíéñés cóñsúméñ ácéíté dé péscádó débéríáñ cóñtrólár sú cóléstéról LDL, áfírmá Cáhóóñ. [Régrésé ál méñú]]

[Pólv~ós vé~rdés~]

[Lós P~ólvó~s Vér~dés (G~rééñ~ Pówd~érs), t~ámbí~éñ cóñ~ócíd~ós có~mó vé~rdúr~ás éñ~ pólv~ó, ótr~ó féñ~óméñó~ dé lá~s réd~és só~cíál~és, pr~étéñ~déñ c~óñcé~ñtrá~r lós~ béñé~fící~ós dé~ várí~ás pó~rcíó~ñés d~é vég~étál~és éñ~ úñ pá~r dé p~íldór~ás.]

[“Párá~ úñ tó~qúé é~xtrá~ dé ñú~tríc~íóñ, ñó~ lé há~ráñ dá~ñó”, díc~é Cáh~óóñ.]

[Péró súgíéré gástár él díñéró éñ vérdúrás réálés. Párté dé éstó sé débé á lá dífícúltád dé cóñtrólár éxáctáméñté qúé cóñtíéñé úñá vérdúrá éñ pólvó, táñtó éñ térmíñós dé lós íñgrédíéñtés végétálés cómó dé lós ádítívós ý édúlcóráñtés qúé púédáñ éñtrár éñ júégó.]

[“Dépéñdé dé lás vérdúrás qúé sé úséñ, ¿vérdád¿ Cádá vérdúrá téñdrá úñ pérfíl ñútrícíóñál lígéráméñté díféréñté ý úñ éféctó dístíñtó éñ él cúérpó”, díjó. “Ý síémpré débé révísár lá lístá dé íñgrédíéñtés párá áségúrársé dé qúé ñó cóñtéñgá ñádá éxtráñó”. Sí tíéñé dúdás sóbré álgúñ íñgrédíéñté éspécífícó, cóñsúlté cóñ úñ díétístá. [Régrésé ál méñú]]

[Híér~ró]

[Lós súpléméñtós dé híérró ñó súéléñ sér ñécésáríós, éxcéptó párá áqúéllás pérsóñás cóñ ñívélés bájós dé híérró, cóñdícíóñ qúé púédé próvócár áñémíá. Támbíéñ púédéñ sér ñécésáríós sí ásí ló détérmíñáñ éxáméñés médícós, éñ ñíñós péqúéñós, mújérés émbárázádás ý pérsóñás cóñ méñstrúácíóñés ábúñdáñtés, ý pérsóñás ádúltás máýórés, pártícúlárméñté, qúíéñés tómáñ régúlárméñté áspíríñá ý máýórés dé 80 áñós.]

[“Ñó créó qúé téñgá séñtídó tómár súpléméñtós sóló pór sér úñá dé ésás pérsóñás qúé ló hácéñ”, dícé Cáhóóñ. “Sóló téñgá éñ cúéñtá qúé (tómár híérró) tíéñé úñ áltó ríésgó ý és ímpórtáñté hácérsé úñá prúébá dé détéccíóñ dé défícíéñcíá dé híérró, éspécíálméñté sí préséñtá síñtómás cómó fátígá cóñstáñté”.]

[Téñg~á éñ c~úéñt~á qúé~, sí tó~má úñ~ súpl~éméñ~tó dé~ híér~ró, há~ý éví~déñc~íá qú~é tóm~árló~ cádá~ dós d~íás áú~méñt~á lá á~bsór~cíóñ. [R~égré~sé ál~ méñú]]

[Mágñ~ésíó~] 

[Lós súpléméñtós dé mágñésíó támbíéñ éstáñ téñíéñdó sú móméñtó éñ lás rédés sócíálés, dóñdé sé prómócíóñáñ béñéfícíós cómó máýór éñérgíá ý méjór éstádó dé áñímó. Lá cíéñcíá éñ ésté ámbító ñó és cóñclúýéñté, ál ígúál qúé cóñ lós súpléméñtós dé mágñésíó párá lós cálámbrés éñ lás píérñás, él íñsómñíó ý lá déméñcíá. Qúíéñés cóñsúméñ légúmbrés, frútós sécós, sémíllás, céréálés íñtégrálés ý vérdúrás dé hójá vérdé débéríáñ óbtéñér súfícíéñté mágñésíó síñ súpléméñtós, ý támbíéñ sé éñcúéñtrá éñ céréálés fórtífícádós, léché ý ýógúr. Síñ émbárgó, qúízás lá mítád dé lós hábítáñtés dé ÉÉ. ÚÚ. ñó cóñsúméñ súfícíéñté mágñésíó, éspécíálméñté lós hómbrés máýórés dé 70 áñós, lás pérsóñás cóñ éñférmédádés gástróíñtéstíñálés ý lás pérsóñás cóñ díábétés típó 2.]

[Él mágñésíó pódríá prótégérlé dé lós dólórés dé cábézá pór mígráñá, ý áýúdár á trátárlés úñá véz qúé ápárécéñ. Síñ émbárgó, téñgá éñ cúéñtá qúé, éñ gráñdés dósís, él mágñésíó és úñ láxáñté (cómó lá “léché dé mágñésíá”), dícé Cáhóóñ. Ésó és búéñó, péró sóló sí éstá éstréñídó. Téñgá éñ cúéñtá qúé él glícíñátó dé mágñésíó és úñá fórmá dé mágñésíó cóñ méñós próbábílídádés dé cáúsár ésté éféctó, áñádé. [Régrésé ál méñú]]

[Múlt~ívít~ámíñ~ás]

[Éstós sóñ lós súpléméñtós más cómúñés éñ Éstádós Úñídós ý, sí bíéñ sóñ ségúrós, ñó sóñ ñécésáríós párá qúíéñés tíéñéñ díétás éqúílíbrádás, dícé Cáhóóñ. Ñó éxísté évídéñcíá sóbré lós béñéfícíós párá lá lóñgévídád ó méjórár lá sálúd géñérál éñtré áqúéllós qúé ñó tíéñéñ défícíéñcíá dé vítámíñás, ý él Ú.S. Prévéñtátívé Tásk Fórcé (Grúpó dé Trábájó Prévéñtívó) támpócó récómíéñdá cóñsúmír múltívítámíñás párá lá prévéñcíóñ dé éñférmédádés cárdíóváscúlárés ó él cáñcér.]

[“Éñ géñérál, débéríámós óbtéñér ñúéstrá ñútrícíóñ príñcípálméñté dé lós álíméñtós”, dícé Cáhóóñ. “Sí, hábrá áféccíóñés médícás qúé cámbíéñ lá ñécésídád dé éstós. Péró párá lá póblácíóñ éñ géñérál, ñó és ñécésáríó tómár úñ múltívítámíñícó”. [Régrésé ál méñú]]

[Préb~íótíc~ós]

[Lós prébíótícós sóñ fíbrá ý súpléméñtós dé fíbrá qúé ñútréñ lás báctéríás íñtéstíñálés sálúdáblés. Cáhóóñ és fáñátícá dé éstós súpléméñtós, qúé íñclúýéñ íñúlíñá/ráíz dé áchícóríá, frúctóólígósácárídós (FÓS), psýllíúm (más íñfórmácíóñ á cóñtíñúácíóñ) ý gómá gúár párcíálméñté hídrólízádá (PHGG). Éllá ñó éstá sólá éñ sú éñtúsíásmó pór lós prébíótícós. Ádémás dé méjórár él bíéñéstár gástróíñtéstíñál dé lá póblácíóñ géñérál, éxístéñ íñdícíós dé qúé lós prébíótícós rédúcéñ lá íñflámácíóñ sístémícá ý pótéñcíálméñté rédúcéñ él ríésgó dé cáñcér cólórréctál, síñdrómé dél íñtéstíñó írrítáblé é íñclúsó sér dé áýúdá párá qúíéñés tíéñéñ éspéctró áútístá. [Régrésé ál méñú]]

[Prób~íótíc~ós]

[Sé trátá dé úñ ñégócíó múchó más gráñdé qúé él dé lós prébíótícós, péró sóñ méñós pópúlárés éñtré álgúñós prófésíóñálés dé lá sálúd. Lá Ámérícáñ Gástróéñtérólógícál Sócíétý (Sócíédád Ámérícáñá dé Gástróéñtérólógíá) ñó récómíéñdá lós próbíótícós párá lá máýóríá dé lás cóñdícíóñés dígéstívás. Pór sú párté, él Ñátíóñál Íñstítútíóñ óf Héálth’s Óffícé óf Díétárý Súppléméñts (lá Ófícíñá dé Súpléméñtós Díététícós dél Íñstítútó Ñácíóñál dé Sálúd) détálló lás cóñdícíóñés éñ lás qúé púédéñ íñflúír lós próbíótícós.]

[Párá~ cómp~lícá~r lás~ cósá~s, díc~é Cáh~óóñ, “p~róbí~ótícó~s” és ú~ñ térm~íñó g~éñér~ál qú~é ábá~rcá m~úchá~s cép~ás bá~ctér~íáñá~s qúé~ cóñt~ríbú~ýéñ á~ lá sá~lúd í~ñtés~tíñá~l dé d~ífér~éñté~s máñ~érás~.]

[“És cómó sí ýó díjérá: ‘Vé á cómprár úñá vítámíñá'”, dícé. “Ál ígúál qúé ñécésítá sábér qúé vítámíñá éspécífícá tómár, támbíéñ ñécésítá sábér qúé cépá éspécífícá dé próbíótícó tómár párá óbtéñér él béñéfícíó déséádó. Úñ díétístá púédé óríéñtárlé sóbré qúé próbíótícó és él más ádécúádó párá ústéd”.]

[Éstó és éspécíálméñté cíértó sí sú mícróbíómá íñtéstíñál ñécésítá áýúdá, cómó déspúés dé tómár áñtíbíótícós. Péró, éñ géñérál, dícé Cáhóóñ, úñá búéñá máñérá dé máñtéñér úñ mícróbíómá íñtéstíñál sálúdáblé és cóñsúmír súfícíéñté fíbrá á trávés dé lós álíméñtós qúé cóñsúmé ó dé prébíótícós. [Régrésé ál méñú]]

[Prót~éíñá é~ñ pól~vó] 

[Úñ ádúltó prómédíó ñécésítá 0,34 grámós dé prótéíñá ál díá pór cádá líbrá dé pésó córpórál (0,75 g pór kílógrámó), ápróxímádáméñté 50 grámós ál díá párá úñá pérsóñá dé 150 líbrás dé pésó. Ésó éqúíválé ápróxímádáméñté á ló qúé cóñtíéñé úñá péchúgá dé pólló dé 170 g. Lás ñécésídádés dé prótéíñá váríáñ ségúñ él ñívél dé áctívídád (lós átlétás ý qúíéñés désárrólláñ múscúló éñ gímñásíós ñécésítáñ ápróxímádáméñté úñ 50 % más) ý, áúñqúé párézcá cóñtrádíctóríó, támbíéñ cóñ lá édád.]

[Éstó sé débé á qúé él cúérpó súfré úñ déclívé múscúlár á ñívél célúlár (sárcópéñíá) éñ lás últímás décádás dé lá vídá. Pór élló, ñó útílízá táñ bíéñ lá prótéíñá dé lá díétá párá máñtéñér ó désárróllár múscúló. Pór ló táñtó, és ñécésáríó úñ máýór ápórté dé prótéíñá, símílár á lá qúé ñécésítáñ lós átlétás ý lós fáñátícós dél gímñásíó.]

[Háý múchás máñérás dé óbtéñér más prótéíñá: cómér más légúmbrés, frútós sécós, péscádó, clárás dé húévó, tófú ý cárñé mágrá, éñtré ótrás. Síñ émbárgó, “Lás prótéíñás éñ pólvó sóñ úñá fórmá márávíllósá dé óbtéñér prótéíñás ádícíóñálés, éspécíálméñté sí lé cúéstá cómér múchá péchúgá dé pólló cóñstáñtéméñté, ¿vérdád¿ Pórqúé ésó púédé vólvérsé ábúrrídó rápídáméñté”, dícé Cáhóóñ. Támbíéñ récómíéñdá á lás pérsóñás révísár lós íñgrédíéñtés ý évítár él édúlcóráñté érítrítól, éñ pártícúlár, ýá qúé púédé áúméñtár él ríésgó dé íñcídéñtés cárdíóváscúlárés ý cóágúlós dé sáñgré.]

[Téñgá éñ cúéñtá qúé lás íñvéstígácíóñés múéstráñ qúé cóñsúmír más dé 0,4 grámós dé prótéíñá pór kílógrámó dé pésó córpórál éñ úñá sólá sésíóñ (0,18 grámós pór líbrá, ó ápróxímádáméñté 27 grámós dé prótéíñá párá ñúéstró pésó dé 150 líbrás) sé vúélvé íñéfícíéñté, éñ lá médídá qúé él cúérpó ló prócésá cómó ázúcár párá úsó íñmédíátó ó éñ grásá. [Régrésé ál méñú]]

[Psýl~líúm~]

[Él psýllíúm, préséñté éñ súpléméñtós dé fíbrá (Cúltúréllé, Béñéfíbér, Héálthý Órígíñs ý Métámúcíl, éñtré ótrós), és úñ prébíótícó qúé ófrécé lós béñéfícíós déscrítós éñ lá séccíóñ “prébíótícós”. Támbíéñ cóñtríbúýé á lá régúlárídád íñtéstíñál, éspécíálméñté éñ pérsóñás própéñsás ál éstréñímíéñtó. Síñ émbárgó, ló ídéál séríá óbtéñér ésá fíbrá á trávés dé lá álíméñtácíóñ, áfírmá Cáhóóñ.]

[“Lá máýóríá dé ñósótrós ñó sátísfácémós ñúéstrás ñécésídádés dé fíbrá, ý débéríámós cóñsúmír más álíméñtós rícós éñ fíbrá cómó céréálés íñtégrálés, frútás, vérdúrás, frútós sécós, sémíllás ý légúmbrés”, áfírmá. “Péró úñ súpléméñtó dé fíbrá púédé dárñós úñ ímpúlsó, éspécíálméñté sí ñécésítámós ápóýó dígéstívó”.]

[Lá récétá dél Súpér Smóóthíé dé Fíbrá dé Cáhóóñ és úñá dé lás máñérás éñ qúé éllá cómpléméñtá sú díétá cóñ fíbrá ý vítámíñás préséñtés éñ lós álíméñtós. Récómíéñdá émpézár cóñ médíá rácíóñ ó évítár lá fíbrá éñ pólvó sí ñó sé éstá ácóstúmbrádó á úñá díétá rícá éñ fíbrá. Éstó sé débé á qúé ñécésítámós prépárár ñúéstrós íñtéstíñós párá qúé tóléréñ más fíbrá áúméñtáñdó grádúálméñté sú cóñsúmó. [Régrésé ál méñú]]

[Vítá~míñá~ B12]

[Íñsúfícíéñté vítámíñá B12, qúé désémpéñá úñ pápél clávé éñ lá fórmácíóñ dé glóbúlós rójós ý éñ él fúñcíóñámíéñtó dél sístémá ñérvíósó, púédé cáúsár áñémíá pór défícíéñcíá vítámíñícá. Péró á méñós qúé ústéd séá végétáríáñó ó végáñó, téñgá úñ trástórñó dél íñtéstíñó délgádó ó sé háýá sómétídó á úñá círúgíá gástrícá, lá príñcípál rázóñ párá tómár vítámíñá B12 débídó á lá áñémíá és lá édád. Ñó háý évídéñcíá básádá éñ qúé lá vítámíñá B12 áúméñté lá éñérgíá ó mítígúé lá fátígá éñtré qúíéñés ñó tíéñéñ úñá défícíéñcíá.]

[Lás pérsóñás máýórés dé 65 áñós pródúcéñ méñós fáctór íñtríñsécó, úñá glúcóprótéíñá qúé él cúérpó ñécésítá párá métábólízár lá vítámíñá B12, áfírmá Cáhóóñ. Támbíéñ sóñ más própéñsás á tómár métfórmíñá párá lá díábétés típó 2 ó úñ áñtíácídó íñhíbídór dé lá bómbá dé prótóñés (cómó Prílóséc ó Ñéxíúm), qúé támbíéñ áféctáñ lá ábsórcíóñ dé vítámíñá B12. [Régrésé ál méñú]]

[Vítá~míñá~ D]

[Lá vítámíñá D áýúdá ál cúérpó á ábsórbér él cálcíó párá lós húésós ý díéñtés qúé ló ñécésítáñ. Péró sé há démóstrádó qúé lá défícíéñcíá dé vítámíñá D támbíéñ íñflúýé éñ lá déprésíóñ, ásí cómó  lá résístéñcíá á lá íñsúlíñá púédé próvócár díábétés típó 2.]

[Ñúéstró cúérpó pródúcé vítámíñá D cúáñdó ñúéstrá píél sé éxpóñé ál sól, péró á médídá qúé éñvéjécémós, ésté prócésó sé vúélvé méñós éfícíéñté. Pór ló táñtó, lás pérsóñás ádúltás máýórés, ý éñ pártícúlár lós hómbrés máýórés, púédéñ pádécér défícíéñcíá dé vítámíñá D. Lá Éñdócríñé Sócíétý (Sócíédád Éñdócríñólógíá) récómíéñdá lós súpléméñtós dé vítámíñá D párá lás pérsóñás máýórés dé 75 áñós, ý párá évítár él ráqúítísmó éñtré pérsóñás dé 1 á 18 áñós ý rédúcír pótéñcíálméñté él ríésgó dé íñféccíóñés réspírátóríás. Lás mújérés émbárázádás ý lás pérsóñás cóñ áltó ríésgó dé prédíábétés támbíéñ débéríáñ tómár súpléméñtós dé vítámíñá D, ségúñ lá Sócíédád dé Éñdócríñólógíá.]

[Cáhó~óñ áñá~dé qú~é tám~bíéñ s~é réc~ómíé~ñdáñ~ súpl~éméñ~tós d~é vít~ámíñ~á D pá~rá pé~rsóñ~ás có~ñ híp~ópár~átír~óídí~smó, ó~stéó~málá~cíá, ý~ ósté~ódís~tróf~íá ré~ñál. [R~égré~sé ál~ méñú]]