[Lípí~d spé~cíál~ísts~ hélp~ ñáví~gáté~ héár~t-héá~lth m~ázé]

[Chól~ésté~ról, g~éñét~ícs, l~ífés~týlé~, áñd d~íét á~ré ám~óñg t~hé rí~sks l~ípíd~ spéc~íálí~sts b~áláñ~cé tó~ ímpr~óvé c~árdí~óvás~cúlá~r héá~lth.]
[Júñé~ 27, 2019]

[Gívéñ áñésthésíólógísts, gástróéñtérólógísts, ímmúñólógísts, rádíólógísts, úrólógísts áñd só óñ, thé fíéld óf médícíñé súfférs ñó láck óf “ólógísts.” Óñé “ólógíst” ýóú máý ñót hávé héárd óf – thé lípídólógíst – cáñ hélp kéép ýóú fróm ñéédíñg óñé ýóú’ré móst cértáíñlý fámílíár wíth: thé cárdíólógíst.]

[pórt~ráít~ phót~ó]
[Lípí~d spé~cíál~íst D~r. Déé~pák H~óñág~áñáh~állí~ wás í~ñtér~ésté~d íñ c~árdí~óvás~cúlá~r héá~lth l~óñg b~éfór~é hé b~écám~é á dó~ctór~.]

[Lípíd spécíálíst Dr. Déépák Hóñágáñáhállí fócúsés óñ chóléstéról, thóúgh hís wórk íñvólvés múch móré tháñ júst fáttý ácíds. Hóñágáñáhállí, á ÚCHéálth íñtérñál médícíñé phýsícíáñ áñd lípídólógíst, séés pátíéñts át ÚCHéálth Prímárý Cáré Clíñíc – Grééñwóód Víllágé. Hé sáýs thát, ás thé scíéñtífíc úñdérstáñdíñg óf thé róóts óf áthérósclérósís (pláqúé búíldúp íñ ártéríés) hás déépéñéd áñd prévéñtátívé cáré ráñgíñg fróm státíñs tó díétárý cháñgés hávé prólíférátéd, lípíd spécíálísts cáñ pláý íñcréásíñglý ímpórtáñt rólés íñ kéépíñg pláqúés fróm clóggíñg ártéríés áñd cáúsíñg héárt áttácks áñd strókés.]

[Íñ th~é bló~ód]

[Héárt áttácks áré thé léádíñg cáúsé óf déáth íñ thé Úñítéd Státés; strókés cómé íñ át ñúmbér fívé. Hóñágáñáhállí sééms tó hávé bééñ bórñ tó dó wórk tó cháñgé thát. Whílé hé wás grówíñg úp íñ thé státé óf Kárñátáká íñ sóúthwéstérñ Íñdíá, hís fáthér wás á bíóchémíst át JJM Médícál Cóllégé, whích stókéd Hóñágáñáhállí’s íñtérést íñ métábólísm áñd bíóchémístrý. Hóñágáñáhállí’s fírst éñcóúñtér wíth thé wórd “héárt áttáck” wás whéñ hís gráñdfáthér, whó lívéd wíth hís fámílý, díéd óf óñé whéñ Hóñágáñáhállí wás 9. Thé gráñdsóñ wéñt óñ tó stúdý médícíñé át JJM Médícál Cóllégé áñd hás rémáíñéd stéépéd íñ thé ádváñcíñg scíéñcé óf lípíds íñ thé blóódstréám évér síñcé.]

[Thát scíéñcé prédátéd Hóñágáñáhállí’s médícál dégréé bý décádés. Thé fáméd Frámíñghám Héárt Stúdý láúñchéd íñ 1948 áñd próvéd líñks bétwééñ héárt próbléms wíth úñcháñgéáblé fáctórs (súch ás séx, ágé áñd rácé) áñd módífíáblé óñés (súch ás díét, hígh blóód préssúré, smókíñg, sédéñtárý líféstýlés, óbésítý, áñd hígh chóléstéról). Ídéñtífýíñg thósé fáctórs féd íñtó thé dévélópméñt óf thé rísk prófílíñg dóñé tódáý, whích hás óvér tímé ídéñtífíéd cóñdítíóñs súch ás díábétés áñd rhéúmátóíd árthrítís ás mákíñg áthérósclérósís wórsé.]

[Ás fár ás whát tó dó ábóút thát rísk, íñ thé 1970s, Ákírá Éñdó díscóvéréd thé fírst státíñ whílé réséárchíñg mólds thát íñhíbít chóléstéról sýñthésís íñ mícróbés. Ñów sévéñ státíñs áré óñ thé márkét, Hóñágáñáhállí’s sáýs, áll désígñéd tó lówér LDL (lów-déñsítý lípóprótéíñs), á.k.á. “bád” chóléstéról. Íñ áddítíóñ, sévérál óthér clássés óf médícátíóñ thát cáñ cómé íñtó pláý tó prévéñt héárt díséásé, hé sáýs.]

[Vérý~ pérs~óñál~]

[Lípíd spécíálísts súch ás Hóñágáñáhállí dévélóp pérsóñálízéd rísk prófílés fór éách pátíéñt áñd théñ wórk wíth pátíéñts tó cómé úp wíth cústómízéd pláñs tó rédúcé thé rísk óf dévélópíñg séríóús círcúlátórý próbléms. Íñ áddítíóñ tó thé fáctórs méñtíóñéd ábóvé, óñé’s métábólísm, géñétíc mákéúp, líféstýlé áñd stréss lévéls áll cómé íñtó pláý. Íñ áddítíóñ, dífféréñt státíñs hávé dífféréñt sídé éffécts áñd íñtéráctíóñs wíth óthér drúgs, só lípíd spécíálísts cáñ píck óút thé médícátíóñ thát dóés thé móst góód wíth thé léást cóllátérál dámágé.]

[“Wé ló~ók át~ thé p~érsó~ñ ás á~ whól~é,” Hóñ~ágáñ~áhál~lí sá~íd. “Th~éré’s~ só mú~ch fr~ágmé~ñtát~íóñ ó~f cár~é ñów~ádáý~s, thí~s ís ó~ñé fí~éld í~ñ whí~ch wé~ tíé í~t áll~ tógé~thér~ tó sé~é á pé~rsóñ~’s óvé~ráll~ rísk~.”]

[Díét áñd éxércísé áré álsó párt óf Hóñágáñáhállí’s préscríptíóñ. Éxércísé cáñ méáñ áñý sórt óf phýsícál áctívítý, hé sáýs – bé ít wálkíñg sóméwhéré ýóú’d ñórmállý drívé, tákíñg thé stáírs, ór wórkíñg líght dúmbbélls whílé wátchíñg TV. Díét fáctórs íñ, tóó, thóúgh théré’s ñó stráíght líñé bétwééñ díétárý fáts áñd LDL íñ óñé’s blóód. Éátíñg fáttý fóóds dóés íñcréásé LDL lévéls – bút óñlý ábóút 30 pércéñt óf LDL íñ thé blóódstréám trácés stráíght báck tó thát chéésébúrgér. Thé lívér máñúfáctúrés thé óthér 70 pércéñt, Hóñágáñáhállí sáýs, ás ít túrñs éxcéss cálóríés íñtó fáts fór stórágé tó bé táppéd dúríñg épísódés óf fóód scárcítý só cómmóñ íñ óúr évólútíóñárý pást áñd só ráré íñ thé Grúbhúb érá. (Thé sámé thíñg háppéñs íñ thé cóws thát bécómé thé fáttý bééf íñ chéésébúrgérs, Hóñágáñáhállí póíñts óút: “Cóws éát gráss – whéré ís thé fát íñ gráss¿”)]

[Lípí~d spé~cíál~ísts~]

[íllú~strá~tíóñ~ óf bl~óód í~ñ á vé~ssél~]
[Chól~ésté~ról – s~pécí~fícá~llý, L~DL – cá~ñ cáú~sé dá~ñgér~óús p~láqú~é búí~ldúp~ íñ ár~térí~és, bú~t máñ~ý fác~tórs~ cómé~ íñtó~ pláý~. (Gétt~ý Ímá~gés)]

[Só éxcéss cárbóhýdrátés áré óftéñ á bíg drívér óf blóód chóléstéról, áñd lípíd spécíálísts cáñ tést fór tríglýcérídés (áñóthér fórm óf chóléstéról) íñ wáýs thát cáñ shów whéthér á lów-cárb díét ór á lów-fát díét ís thé béttér óptíóñ. Díét ís álsó á tóól tó hélp máíñtáíñ á pátíéñt’s báláñcé bétwééñ LDL, tríglýcérídés, áñd HDL, ór “góód” chóléstéról, Hóñágáñáhállí sáýs.]

[Áñóthér góód réásóñ tó chéck íñ wíth á lípíd spécíálíst ís tó tést fór fámílíál hýpérchóléstérólémíá, ór FH. Thís ís á géñétíc díséásé thát áffécts óñé íñ 250 péóplé, májórítý óf whóm dóñ’t kñów théý hávé ít. Úñtréátéd thé díséásé tríggérs hígh LDL lévéls thát úshér íñ á 20- tó 30-fóld híghér rísk óf héárt áttáck ór stróké tháñ thát óf thósé wíthóút thé géñétíc déféct, Hóñágáñáhállí sáýs. Thé éárlíér óñé tésts fór FH, thé béttér, hé ádds: á máñ wíth FH hás á 50 pércéñt cháñcé óf hávíñg á héárt áttáck bý thé ágé óf 50.]

[Hóñá~gáñá~háll~í sáý~s pát~íéñt~s shó~úld c~óñsí~dér f~ívé f~áctó~rs wh~éñ th~íñkí~ñg áb~óút s~ééíñ~g á lí~píd s~pécí~álís~t.]

[Fívé~ fáct~órs f~ór lí~píd s~pécí~álís~ts]

[Fírs~t, kñó~w ýóú~r chó~lést~éról~ ñúmb~érs. Í~f ýóú~r LDL~ “bád” c~hólé~stér~ól ís~ 190 ór áb~óvé, ý~óú sh~óúld~ séé á~ spéc~íálí~st: ýó~ú máý~ hávé~ FH áñ~d á hí~gh rí~sk óf~ cárd~íóvá~scúl~ár có~ñséq~úéñc~és.]

[Sécó~ñd, kñ~ów ýó~úr có~ñdít~íóñs~. Cért~áíñ m~édíc~ál pr~óblé~ms – th~ýróí~d dís~órdé~rs, kí~dñéý~ dísé~ásé, á~rthr~ítís~, cért~áíñ í~ñféc~tíóñ~s, áñd~ díáb~étés~, ámóñ~g óth~érs – c~áñ hé~íght~éñ th~é rís~k óf á~thér~óscl~érós~ís.]

[Thírd, kñów ýóúr rísk. Hígh blóód préssúré, íñflámmátíóñ, béíñg á smókér, á fámílý hístórý óf héárt díséásé ór stróké, áñd óbésítý áré ámóñg thé rísk fáctórs thát cáñ túrñ áñ LDL lévél thát míght óthérwísé bé béñígñ íñtó á séríóús cárdíóváscúlár próblém.]

[Fóúr~th, kñ~ów ýó~úr mé~dícá~tíóñ~s. Pár~tícú~lárl~ý íf ý~óú há~vé dí~ábét~és – ás~ méñt~íóñé~d, á má~jór c~óñtr~íbút~ór tó~ héár~t dís~éásé~ – ít’s í~mpór~táñt~ tó má~ké sú~ré ýó~ú’ré ó~ñ thé~ rígh~t stá~tíñ.]

[Fíft~h, kñó~w ýóú~r díé~t. Ás ñ~ótéd~, whát~ ýóú é~át cá~ñ trá~ñslá~té tó~ LDL í~ñ díf~féré~ñt wá~ýs, áñ~d kñó~wíñg~ whát~ ýóú’r~é éát~íñg w~íll h~élp á~ lípí~d spé~cíál~íst h~élp ý~óú ch~áñgé~ ýóúr~ díét~ fór t~hé bé~ttér~.]

[“Thé g~óód ñ~éws í~s, cár~díóv~áscú~lár p~róbl~éms á~ré pr~évéñ~tábl~é,” sáí~d Hóñ~ágáñ~áhál~lí. “Th~é chá~lléñ~gé ís~ sééí~ñg th~é ríg~ht pé~rsóñ~ áñd g~éttí~ñg hí~gh ch~ólés~téró~l áñd~ óthé~r rís~k fác~tórs~ áddr~éssé~d át t~hé rí~ght t~ímé.”]

[Ábóú~t thé~ áúth~ór]

[Tódd Ñéff hás wríttéñ húñdréds óf stóríés fór Úñívérsítý óf Cólórádó Hóspítál áñd ÚCHéálth. Hé cóvéréd scíéñcé áñd thé éñvíróñméñt fór thé Dáílý Cámérá íñ Bóúldér, Cólórádó, áñd hás táúght ñárrátívé ñóñfíctíóñ át thé Úñívérsítý óf Cólórádó, whéré hé wás á Téd Scrípps Féllówshíp récípíéñt íñ Éñvíróñméñtál Jóúrñálísm. Hé ís áúthór óf “Á Béárd Cút Shórt,” á bíógráphý óf á rémárkáblé próféssór; “Thé Lásér Thát’s Cháñgíñg thé Wórld,” á hístórý óf lídár; áñd “Fróm Járs tó thé Stárs,” á hístórý óf Báll Áéróspácé.]