[Ít wá~s thé~ hárd~ést p~ápér~ hé év~ér wr~óté, s~áíd É~. Dáví~d Crá~wfór~d, MD, á~ñd th~át’s s~áýíñ~g sóm~éthí~ñg wh~éñ ýó~ú’ré ó~ñé óf~ thé w~órld~’s tóp~ prós~táté~ cáñc~ér éx~pért~s wít~h á pú~blíc~átíó~ñ réc~órd á~bóút~ 600 éñtr~íés l~óñg.]

[Ýét t~hé pá~pér h~ás th~é sím~plés~t óf t~ákéá~wáýs~: Béló~w 1.5, séé~ ýóú í~ñ fív~é ýéá~rs. Áb~óvé 1.5, g~ét ít~ chéc~kéd ó~út.]

[Ít tú~rñs ó~út th~át 1.5 – á q~úáñt~ítý, í~ñ ñáñ~ógrá~ms, óf~ prós~táté~-spéc~ífíc~ áñtí~géñ (P~SÁ) íñ~ á míl~lílí~tér ó~f bló~ód – ís~ símp~lé íñ~ thé s~ámé w~áý th~át É=M~C2 ís s~ímpl~é. Thá~t ís, í~ts él~égáñ~cé má~sks t~hé wó~rk bé~híñd~ áñd t~hé ím~plíc~átíó~ñs th~át fl~ów fr~óm ít~.]

[Cráwfórd ís thé Úñívérsítý óf Cólórádó Schóól óf Médícíñé’s chíéf óf Úrólógíc Óñcólógý. Hé práctícés át ÚCHéálth Úñívérsítý óf Cólórádó Hóspítál. Hís wíñdówléss Cáñcér Céñtér óffícé hás twó májór décórátívé thémés: máráthóñ médáls (hé ráñ hís 20th cóñsécútívé Bóstóñ Máráthóñ lást Ápríl) áñd tóp-dóctórs áwárds. Stíll íñ hís súrgícál grééñs, hé dúmps á cáñ óf sóúp íñtó á bówl áñd héáts ít íñ á smáll mícrówávé. Hé éáts thís qúíck lúñch whílé éxpláíñíñg whý hé áñd cólléágúés hávé dévótéd ýéárs tó cómíñg úp wíth á stráíghtfórwárd próstáté cáñcér scrééñíñg stáñdárd thát wórks fór fámílý phýsícíáñs áñd stríkés á báláñcé bétwééñ óvértréátméñt áñd ñégléct.]

[Ñúmb~ér óñ~é]

[Próstáté cáñcér ís thé móst cómmóñ cáñcér íñ méñ, wíth ábóút 220,000 ñéw cásés áñd 27,000 déáths fróm ít íñ thé Úñítéd Státés éách ýéár. Thát’s wíthíñ shóútíñg dístáñcé óf thé 33,000 áññúál Ú.S. fíréárm cásúáltíés, 35,000 tráffíc fátálítíés, áñd 40,000 bréást cáñcér déáths. Bút próstáté cáñcér ís dífféréñt íñ át léást óñé vítál wáý: móst óf thé tímé ít’s só slów-grówíñg ít wíll ñévér bé á héálth íssúé. Áútópsíés shów át léást óñé-thírd óf méñ ágé 50 áñd óldér tó hávé hád próstáté cáñcér, Cráwfórd sáíd.]

[Áñd whílé próstáté cáñcér áccóúñts fór 26 pércéñt óf málé cáñcér cásés díágñóséd íñ á gívéñ ýéár, ít léáds tó júst 9 pércéñt óf cáñcér-rélátéd mórtálítý. Thé tríck wíth próstáté cáñcér ís léss ábóút fígúríñg óút whó hás ít tháñ ábóút whó hás thé sórt óf ággréssívé cáñcér thát kílls.]

[Prélímíñárý scrééñíñg hás hád á hárd tímé détérmíñíñg whích wás whích. PSÁ tésts tríggér ábóút 1.3 míllíóñ próstáté bíópsíés á ýéár, bút ábóút 85 pércéñt óf thém fíñd ñó cáñcér. Ámóñg thósé thát dó, théré áré cóúñtléss éxámplés óf súrgéríés óñ lów-grádé cáñcérs thát máý ñót hávé bééñ ñécéssárý, éách wíth pótéñtíál cómplícátíóñs ráñgíñg fróm íñféctíóñ tó íñcóñtíñéñcé tó ímpótéñcé.]

[Íñ 2009, Cráwfórd wás á léád áúthór óf á stúdý óf ñéárlý 77,000 méñ, hálf óf whóm gót áññúál PSÁ áñd dígítál réctál éxámíñátíóñ (DRÉ) scrééñíñgs, hálf óf whóm dídñ’t. Sévéñ tó 10 ýéárs látér, thé réséárchérs fóúñd thé próstáté cáñcér déáth ráté tó bé ábóút thé sámé fór bóth gróúps – ábóút óñé íñ 5,000.]

[Úsíñg thís áñd óthér dátá, thé Ú.S. Prévéñtátívé Sérvícés Tásk Fórcé (ÚSPSTF) récómméñdéd ágáíñst PSÁ téstíñg, á gúídélíñé thát prímárý cáré dóctórs táké séríóúslý. Óthérs díságréé. Thé Ámérícáñ Úrólógícál Ássócíátíóñ récómméñds próstáté cáñcér scrééñíñg évérý twó ýéárs fór méñ ágés 55-69. Thé Ñátíóñál Cómpréhéñsívé Cáñcér Ñétwórk súggésts scrééñíñg, wíth répéát téstíñg évérý twó tó fóúr ýéárs fór méñ ágés 45 tó 75 wíth PSÁ scórés léss tháñ 1 ñg/mL; évérý óñé tó twó ýéárs fór thósé wíth scórés fróm 1-3 ñg/mL; áñd bíópsíés fór thósé wíth scórés 3 ñg/mL áñd híghér.]

[Gétt~íñg t~ó 1.5]

[Cráw~fórd~ ís áñ~ýthí~ñg bú~t áñt~í-pró~stát~é cáñ~cér s~créé~ñíñg~. Hís é~ffór~ts ás~ fóúñ~dér (í~ñ 1989) áñd~ cháí~rmáñ~ óf th~é Pró~stát~é Cóñ~dítí~óñs É~dúcá~tíóñ~ Cóúñ~cíl ú~ñdér~scór~é á ló~ñgst~áñdí~ñg bé~líéf~ íñ th~é vál~úé óf~ scré~éñíñ~g.]

[“Wé bé~líév~é thá~t sóm~é péó~plé c~áñ bé~ñéfí~t,” Crá~wfór~d sáí~d. “Ýóú~ dóñ’t~ ñééd~ tó th~rów t~hé bá~bý óú~t wít~h thé~ báth~wáté~r.”]

[Á stúdý hé públíshéd íñ 2011 bróúght hím tó 1.5. Hé áñd cólléágúés lóókéd át dátá óñ 21,502 méñ fróm Héñrý Fórd Héálth Sýstém íñ Míchígáñ, cóñsídéríñg thósé át léást 40 ýéárs óld wíth PSÁ válúés bétwééñ 0 áñd 4.0 ñg/mL áñd át léást fóúr ýéárs óf fóllów-úp. Thé réséárchérs fóúñd próstáté cáñcér rátés tó bé 15 tímés híghér – 7.85 pércéñt vérsús 0.51 pércéñt – ámóñg méñ wíth á PSÁ óf 1.5 ñg/mL ór híghér. Óthér stúdíés hávé shówñ thát 70 pércéñt óf méñ hávé PSÁs bélów 1.5 ñg/mL, áñd thát hálf óf áll próstáté cáñcér déáths wéré ámóñg méñ wíth á PSÁ óf 1.6 ñg/mL ór gréátér béfóré ágé 50.]

[“Í wáñ~téd t~ó kñó~w: ís t~héré~ á PSÁ~ cútó~ff th~át sh~óws á~ dáñg~ér zó~ñé¿ W~é fóú~ñd óú~t thá~t 1.5 ís á~ cútó~ff fó~r góó~dñés~s ór b~ádñé~ss,” Cr~áwfó~rd sá~íd.]

[Ñów ít wás á qúéstíóñ óf búíldíñg á cáré pláñ áñd cóñséñsús áróúñd thát cútóff, whích wás whát mádé thís látést pápér só múch wórk. Cráwfórd tálkéd wíth próstáté cáñcér éxpérts áróúñd thé cóúñtrý, últímátélý éñlístíñg fácúltý fróm Jóhñs Hópkíñs, Ñéw Ýórk Úñívérsítý, M.D. Áñdérsóñ, Mémóríál Slóáñ Kéttéríñg, thé Clévéláñd Clíñíc, thé Ñátíóñál Cáñcér Íñstítúté áñd élséwhéré tó sígñ óñ ás có-áúthórs. Cráwfórd áddéd CÚ Úrólógý résídéñt Mícháél Máccíñí, MD; Úrólógý réséárch ássístáñt Páúl Áráñgúá; áñd réséárch féllów Jóhñ Hóéñéméýér, MD, tó thé éffórt.]

[Úsér~-fríé~ñdlý~ prós~táté~ cáñc~ér sc~rééñ~íñg s~táñd~árd]

[Thé áúthórs séttléd óñ áñ áppróách thát íñclúdés á PSÁ scrééñ ás párt óf á stáñdárd áññúál chéckúp blóód páñél fór méñ wíth móré tháñ 10 ýéárs óf lífé éxpéctáñcý. Fór méñ wíth á PSÁ bélów 1.5 ñg/mL, thát’s ít fór thé ñéxt fívé ýéárs. Thósé wíth á PSÁ ábóvé 1.5 ñg/mL shóúld hávé fúrthér téstíñg dóñé. Dóíñg só cóúld sávé húñdréds óf thóúsáñds óf bíópsíés éách ýéár íñ thé Úñítéd Státés.]

[Évéñ thé fóllów-óñ téstíñg máý ñót íñvólvé á bíópsý. Cráwfórd áñd Hóéñéméýér récéñtlý wráppéd úp á stúdý fócúsíñg óñ SéléctMDx, á úríñé tést thát lóóks fór twó mésséñgér RÑÁ mólécúlés ássócíátéd wíth hígh-grádé próstáté cáñcérs. Théý wéréñ’t lóókíñg fór hów wéll ít spóts ággréssívé próstáté cáñcér – thát’s álréádý bééñ próvéñ. Ráthér, óf thé 187 méñ whó pártícípátéd, ñóñé wíth á PSÁ lówér tháñ 1.5 ñg/mL cámé báck wíth SéléctMDx résúlts íñdícátíñg séríóús cáñcérs.]

[“Thát~’s húg~é fór~ ús,” Hó~éñém~éýér~ sáíd~. “Ít vá~lídá~tés ó~úr cl~íñíc~ál dé~císí~óñ óf~ ñót h~ávíñ~g Fám~ílý M~édíc~íñé r~éfér~ á pát~íéñt~ thát~ hás á~ PSÁ ó~f lés~s thá~ñ 1.5.”]

[Thóúgh théý públíshéd thé stúdý íñ thé jóúrñál Úrólógý, úrólógísts áré ñót Cráwfórd’s tárgét áúdíéñcé. Thé ñéw áppróách wíll máké thé bíggést dífféréñcé ámóñg prímárý cáré dóctórs whó pérfórm 90 pércéñt óf Ú.S. próstáté scrééñíñgs, hé sáíd. Hé áñd hís úrólógíst cólléágúés áré wéll áwáré óf hów hárd ít cáñ bé fór prímárý cáré dócs tó sqúéézé á méáñíñgfúl “íñfórméd décísíóñ” cóñvérsátíóñ ábóút próstáté cáñcér thát máý ór máý ñót bé áñ íssúé íñtó á 50-míñúté chéckúp – pártícúlárlý whéñ théý máý hávé tó díscúss préssíñg héálth íssúés líké díábétés, óbésítý, smókíñg áñd móré.]

[Ádd tó thát thé cóñfúsíóñ óf cóñflíctíñg éxpért-bódý próstáté cáñcér téstíñg récómméñdátíóñs áñd ít’s ñó wóñdér thát máñý prímárý cáré dóctórs wéré qúíté háppílý skíppíñg próstáté éxáms áltógéthér fór pátíéñts. Bút théré’s á cóst: sómé méñ whó cóúld hávé bééñ sávéd wíth éárlý détéctíóñ hávé díéd.]

[Cráwfórd’s áppróách wóúld límít prímárý cáré próstáté cáñcér díscússíóñs tó thé róúghlý óñé-thírd óf méñ whósé PSÁ tésts cámé báck ábóvé 1.5 ñg/mL – ráñgíñg fróm 10 pércéñt óf méñ íñ thé 41-45 ágé bráckét tó ábóút hálf óf 66-75 ýéár ólds. Áñd whílé théré wíll bé ráré cásés óf méñ wíth hígh-grádé cáñcérs déspíté lów PSÁ scórés, thé 1.5 áppróách lóóks tó bé á báláñcé wórth stríkíñg, Cráwfórd sáíd.]

[“Whát~ Í’vé f~óúñd~ ís th~éré’s~ ñó pé~rféc~t sól~útíó~ñ,” Crá~wfór~d sáí~d. “Bút~ thís~ ís á w~áý fó~rwár~d.”]