[Éñ él~ ámbít~ó hós~pítá~lárí~ó, úñ “r~éscá~té” sé~ réfí~éré á~ úñá í~ñtér~véñc~íóñ méd~ícá q~úé dé~vúél~vé á ú~ñ pác~íéñt~é á lá~ vídá~. Hóll~ýwóó~d á mé~ñúdó~ múés~trá ú~ñá sá~lá dé~ émér~géñc~íás c~áótíc~á, cóñ~ médíc~ós ý é~ñfér~mérá~s éxt~rémá~dámé~ñté h~éróí~cós c~ómó é~l ést~áñdár~.]

[Éstó támbíéñ ócúrré éñ lós hóspítálés dé ÚCHéálth. Síñ émbárgó, grácíás á úñá cómbíñácíóñ dé íñtélígéñcíá ártífícíál ý móñítóréó rémótó éñ éstréchá cólábórácíóñ cóñ lós éqúípós dé átéñcíóñ éñ él lúgár, ÚCHéálth éstá lógráñdó ápróxímádáméñté 1,000 réscátés ál áñó dé úñá máñérá múchó méñós drámátícá. Éstós réscátés íñvólúcráñ á pácíéñtés qúé ýá éstáñ hóspítálízádós ý qúé, pór dívérsás rázóñés, éstáñ émpéóráñdó hástá llégár á sítúácíóñés pótéñcíálméñté mórtálés.]

[Hácé ápróxímádáméñté cíñcó áñós, ÚCHéálth láñzó úñ prógrámá párá ábórdár él détéríóró rélácíóñádó cóñ lá sépsís, qúé és lá réáccíóñ éxágérádá dél sístémá íñmúñólógícó á úñá íñféccíóñ éñ él tórréñté sáñgúíñéó ý lá príñcípál cáúsá dé múérté éñ lós hóspítálés.]

[“Lá sépsís és dífícíl dé détéctár pórqúé és sútíl hástá qúé déjá dé sérló”, cóméñtó Ámý Hásséll, díréctórá dé éñférméríá dé ÚCHéálth’s Vírtúál Héálth Céñtér. “Tíéñé cóñsécúéñcíás grávés ý támbíéñ tíéñé cóñsécúéñcíás ál pásár él tíémpó: pór ló géñérál, cádá hórá qúé récíbéñ áñtíbíótícós méjórá sú mórtálídád éñ úñ 10 %. És fúñdáméñtál détéctárlá ló áñtés pósíblé”.]

[Cúáñdó lós prófésíóñálés dé lá sálúd vírtúál cóméñzáróñ á cólábórár cóñ éñférmérás ý médícós éñ lós hóspítálés párá cómbátír lá sépsís, próñtó lógráróñ sálvár álrédédór dé 200 vídás ál áñó. Él áúméñtó dé cíñcó vécés éñ él ñúméró dé réscátés désdé éñtóñcés sé débé, éñ párté, á lá éxpáñsíóñ dél prógrámá á ñívél sístémícó dúráñté ésé péríódó. (Lós ñúévós céñtrós dé ÚCHéálth, cómó él Párkvíéw Médícál Céñtér ý Párkvíéw Púébló Wést Hóspítál, támbíéñ ló ímpléméñtáráñ éñ lós próxímós mésés. Ádémás, él prógrámá há évólúcíóñádó cóñ él tíémpó, ý álgúñós dé lós áváñcés más sígñífícátívós, íñclúýéñdó lós más récíéñtés, háñ sídó cámbíós dé séñtídó cómúñ éñ lá máñérá éñ qúé él pérsóñál dé átéñcíóñ ýá séá éñ él lúgár ó dé fórmá vírtúál, íñtéráctúá.]

[Lás t~écñó~lógíá~s dé m~óñít~óréó~ más áv~áñzá~dás m~éjór~áñ lá~ dété~ccíóñ~ dél d~étér~íóró~ rélá~cíóñ~ádá c~óñ lá~ séps~ís]

[Lá técñólógíá há sídó clávé éñ tódó éstó. Él sístémá dé móñítóréó dél Vírtúál Héálth Céñtér úsá cúátró hérrámíéñtás prédíctívás: él Shóck Íñdéx, él Épíc Détéríórátíóñ Íñdéx, él Épíc Sépsís Prédíctíóñ Módél ý él Réspírátórý Dístréss Íñdéx. Éstás hérrámíéñtás éstáñ méjórádás cóñ álgórítmós héchós pór lós cíéñtífícós dé dátós ý éxpértós éñ ápréñdízájé áútómátícó dé ÚCHéálth. Él éqúípó ájústó él régístró éléctróñícó Épíc párá pódér révísár á lós pácíéñtés dé máñérá éfícíéñté éñ úñá dócéñá dé hóspítálés dé ÚCHéálth. Éstós sístémás sé básáñ éñ dátós cómó ñívélés dé óxígéñó, frécúéñcíá cárdíácá, présíóñ ártéríál, témpérátúrá córpórál, rítmó réspírátóríó, résúltádós dé lábórátóríó, médícáméñtós ádmíñístrádós ý ótrós fáctórés.]

[Háý álrédédór dé 1,000 cámárás qúé pérmítéñ ál éqúípó dél Vírtúál Héálth Céñtér vígílár á lós pácíéñtés qúé éstáñ éñ ríésgó dé émpéórár ó á lós qúé ýá háñ récíbídó áýúdá. Álgúñás cámárás sóñ íñstáládás pór úñós 150 técñícós dé técñólógíá párá pácíéñtés éñ lós hóspítálés dé ÚCHéálth, ý ótrás éstáñ íñtégrádás éñ lós téchós dé lás hábítácíóñés más ñúévás. Él éqúípó dé átéñcíóñ ávísá ál pácíéñté ý/ó á sú fámílíá cúáñdó lá cámárá éstá éñ fúñcíóñámíéñtó, ý sé máñtíéñé ásí dúráñté séís hórás, á méñós qúé él pácíéñté séá trásládádó á ótró ñívél dé cúídádó.]

[“Éñ sú~ máýó~ríá, á l~ós pá~cíéñ~tés l~és éñ~cáñt~á ést~ó, ý á l~ás fá~mílí~ás tá~mbíéñ~ lés g~ústá~, pórq~úé sí~éñté~ñ qúé~ éstáñ~ récí~bíéñ~dó úñ~á áté~ñcíóñ~ ádíc~íóñá~l”, díj~ó Hás~séll~.]

[Lá Drá. Díáñá Bréýér, díréctórá médícá dé ÚCHéálth Ñórthérñ Cólórádó, dícé qúé lá clávé dél éxító dél Vírtúál Héálth Céñtér éñ él ségúímíéñtó dé détéríóró sé débé á qúé ñó píérdé dé vístá á lós pácíéñtés. Pór éjémpló, sí úñ pácíéñté éñ ríésgó tíéñé lá présíóñ ártéríál bájá ý sé lé dá líqúídós ádícíóñálés, ésó áýúdá á sú récúpérácíóñ.]

[“Púédé qúé lé déñ líqúídós, péró ñó vúélváñ á révísár sú présíóñ ártéríál dúráñté cúátró hórás”, éxplícá Bréýér. “Ásí, él pácíéñté pódríá éstár émpéóráñdó dúráñté tódó ésé tíémpó. Cóñ ésté sístémá, vámós á révísár lá présíóñ ártéríál más ségúídó párá áségúrárñós dé qúé él pácíéñté réálméñté éstá méjóráñdó. Sé trátá dé éstár síémpré átéñtós ál pácíéñté”.]

[Úñ pé~qúéñó~ cámb~íó áp~órtá~ béñé~fící~ós só~rpré~ñdéñ~tés p~árá d~étéñ~ér lá~ séps~ís ý ó~trós~ prób~lémá~s dé s~álúd~.]

[Ésós récúrsós sígúéñ méjóráñdó, cóméñtá Hásséll. Él últímó áváñcé, áúñqúé párécé séñcílló, há sídó bástáñté útíl. Sí él éqúípó dél Vírtúál Héálth Céñtér ñótá váríás álértás dé pósíblés próblémás, cómó ñívélés bájós dé óxígéñó ó úñá frécúéñcíá cárdíácá qúé éstá múý áltá ó bájá éñ méñós dé 60 míñútós, púédé cóñtáctár díréctáméñté ál éqúípó dé réspúéstá rápídá dé ÚCHéálth éñ él hóspítál. Ásí sé évítá pérdér tíémpó póñíéñdósé ál táñtó ý díscútíéñdó él éstádó dél pácíéñté cóñ él éqúípó dé átéñcíóñ hábítúál éñ lá úñídád dél hóspítál.]

[Púédé párécér úñ cámbíó péqúéñó, péró éstá dáñdó résúltádós ímpórtáñtés. Désdé qúé sé hízó ésté ájústé hácé úñ áñó, lós déspáchós dél éqúípó dé réspúéstá rápídá háñ súbídó úñ 25 %, ý háñ rédúcídó úñ 8 % lós trásládós á cúídádós más íñtéñsívós, cómó, pór éjémpló, dé úñá sálá ñórmál á úñá dé cúídádós íñtéñsívós. Sóló éñ lós hóspítálés dé ÚCHéálth éñ él ñórté dé Cólórádó, lós déspáchós dél éqúípó dé réspúéstá rápídá sé háñ dúplícádó ý lá mórtálídád dé lós pácíéñtés há bájádó úñ 26 %.]

[Él Ví~rtúá~l Héá~lth C~éñté~r ñó p~rété~ñdé r~éémp~lázá~r él c~úídá~dó éñ~ él hó~spít~ál, sí~ñó mé~jórá~rló, d~ícé B~réýé~r.]

[“Cóñ é~stós~ próc~ésós~ dé ál~tá fí~ábíl~ídád~ ý lá t~écñó~lógíá~, lógr~ámós~ qúé l~ás és~táñc~íás é~ñ él h~óspí~tál s~éáñ m~ás ség~úrás~ párá~ lós p~ácíé~ñtés~”, áñádí~ó.]