[Úñ ñú~évó é~stúd~íó há~ éñcó~ñtrá~dó qú~é qúí~éñés~ sé ál~íméñ~táró~ñ ádé~cúád~áméñ~té tú~víér~óñ mé~ñós p~róbá~bílí~dádé~s dé c~óñtr~áér C~ÓVÍD~-19 ý, éñ p~rómé~díó, l~és fú~é méj~ór sí~ cóñt~rájé~róñ é~l cór~óñáv~írús~.]

[“Álíméñtársé ádécúádáméñté” sígñífícábá ségúír úñá díétá médítérráñéá, ý lós hállázgós réspáldáñ áñós dé évídéñcíá dé qúé lás éléccíóñés álíméñtáríás sóñ ímpórtáñtés ñó sóló éñ éñférmédádés cróñícás cómó próblémás cárdíácós ý díábétés. Lá díétá, ý más éspécífícáméñté, cómó éstá ímpáctá él sístémá íñmúñólógícó, íñflúýé éñ ñúéstrá cápácídád párá cómbátír éñférmédádés íñféccíósás cáúsádás pór vírús ý báctéríás.]

[Lá díétá médítérráñéá sé básá éñ úñ áltó cóñsúmó dé frútás, vérdúrás, légúmbrés (cómó léñtéjás, gúísáñtés ý fríjólés), frútós sécós ý ácéíté dé ólívá. Él péscádó, lás ávés, lós húévós ý lós pródúctós láctéós júégáñ úñ pápél méñór, ý lá cárñé rójá úñó áúñ más rédúcídó. Éstá díétá és rícá éñ grásás sálúdáblés, cómó lós ácídós grásós ómégá-3, ý támbíéñ éñ vítámíñás ý míñérálés (támbíéñ cóñócídós cómó mícróñútríéñtés) ý áñtíóxídáñtés.]

[Él éstúdíó, públícádó á fíñálés dé ágóstó, fúé úñ résúméñ qúé cóñsídéró cíñcó éstúdíós éñ cíñcó páísés públícádós éñtré 2020 ý 2023, cóñ úñ tótál dé 55,239 pártícípáñtés. Lós cúéstíóñáríós álíméñtáríós hábíáñ éstáblécídó sí lós pártícípáñtés ségúíáñ úñá díétá médítérráñéá. Lós résúltádós, éñ pócás pálábrás:]

• [Trés dé lós cíñcó éstúdíós íñfórmáróñ qúé lós qúé sígúéñ díétás médítérráñéás tíéñéñ úñ méñór ríésgó dé cóñtráér CÓVÍD-19 éñtré úñ 5 % ý úñ 25 %. Dós dé lós ótrós éstúdíós móstráróñ méñór ríésgó dé córóñávírús, péró él ñúméró dé cásós íñvólúcrádós ñó álcáñzó él púñtó dé sígñífícácíóñ éstádístícá.]
• [Úñó dé lós cúátró éstúdíós qúé áñálízáróñ lá grávédád dé lós síñtómás dél córóñávírús éñcóñtró qúé lós síñtómás dísmíñúýéróñ éñtré úñ 6 % ý úñ 34 % éñtré lás pérsóñás qúé hácéñ díétá médítérráñéá, dépéñdíéñdó dél síñtómá, ý lós ótrós trés éstúdíós támbíéñ móstráróñ síñtómás más lévés, péró ñúéváméñté, lós ñúmérós ñó álcáñzáróñ sígñífícácíóñ éstádístícá.]
• [Éñtré lós trés éstúdíós qúé cóñsídéráróñ él ríésgó dé CÓVÍD-19 grávé, úñó dé éllós éñcóñtró úñ ríésgó 77 % méñór éñtré lós qúé ségúíáñ úñá díétá médítérráñéá; lós ótrós dós víéróñ úñ ríésgó 22 % á 78 % méñór, péró ésós résúltádós ñó álcáñzáróñ sígñífícácíóñ éstádístícá.]

[Lós áútórés récóñócíéróñ lás límítácíóñés dé lós éstúdíós íñclúídós éñ lá révísíóñ. Ségúñ él éstúdíó, lás ádvértéñcíás íñclúýéróñ úñ bájó ñúméró dé íñféccíóñés pór córóñávírús, sésgó dé géñéró, él úsó dé dátós dé díétá áútóíñfórmádós ý ótrós fáctórés pótéñcíálméñté íñflúýéñtés, cómó él ñívél sócíóécóñómícó, él éstíló dé vídá ý cóñdícíóñés dé sálúd prééxístéñtés.]

[Lá íñ~flám~ácíóñ~ cróñí~cá dé~sémp~éñá úñ~ pápé~l éñ m~úchá~s éñf~érmé~dádé~s]

[Síñ émbárgó, él méñsájé géñérál sígúé síéñdó réléváñté, ý ótrós éstúdíós háñ áfírmádó ló mísmó: úñá díétá sálúdáblé púédé áýúdárté á évítár vírús cómó él córóñávírús ý á cóñtrólárlós sí lós cóñtráés. Lá défícíéñcíá dé vítámíñás ý lá désñútrícíóñ púédéñ áféctár díréctáméñté lá cápácídád dél cúérpó párá cómbátír éñférmédádés, ý lás díétás médítérráñéás sóñ rícás éñ vítámíñás ý ápórtáñ úñá búéñá ñútrícíóñ. Síñ émbárgó, párécé qúé él fáctór más ímpórtáñté párá lá máýóríá dé lás pérsóñás éñ páísés rícós és él pápél dé lá díétá éñ lá íñflámácíóñ.]

[Lá íñflámácíóñ ñós máñtíéñé vívós: és lá réspúéstá dé ñúéstró sístémá íñmúñólógícó á íñvásórés mícróscópícós qúé ñós éñférmáñ, ý támbíéñ áýúdá á sáñár lésíóñés. Péró lá íñflámácíóñ sé cóñvíérté éñ úñ próblémá sí pérsísté cóñ él tíémpó, ó, péór áúñ, sí sé déscóñtrólá ý átácá téjídós qúé séríáñ sáñós, cómó súcédé éñ lás éñférmédádés áútóíñmúñítáríás, cómó lá ártrítís réúmátóídé ý él ásmá. Támbíéñ récórdémós qúé múchós cásós grávés dé córóñávírús íñvólúcráróñ úñá “tórméñtá dé cítóqúíñás“, úñ tsúñámí dé íñflámácíóñ.]

[Lá díétá médítérráñéá há démóstrádó sér áñtííñflámátóríá. Rédúcé lá éxprésíóñ dé mólécúlás qúé áúméñtáñ lá íñflámácíóñ (éñtré éllás TÑF-álfá, ÍL-1, ÍL-6 ý CRP) ý dísmíñúýé él ñívél géñérál dé íñflámácíóñ éñ él cúérpó. Éstó, cómó há éñtéñdídó dúráñté múchó tíémpó lá cómúñídád médícá, és lá rázóñ pór lá cúál qúíéñés sígúéñ éstá díétá géñérálméñté préséñtáñ méñós próblémás dé sálúd cróñícós (lá íñflámácíóñ cróñícá éstá ímplícádá éñ éñférmédádés cárdíóváscúlárés, éñférmédádés réñálés, díábétés típó 2, éñférmédádés ñéúródégéñérátívás cómó él Álzhéímér, cáñcérés ý ótrós próblémás dé sálúd). Lá cóñéxíóñ éñtré lá íñflámácíóñ ý lás éñférmédádés íñféccíósás há sídó más dífícíl dé démóstrár, éspécíálméñté lá íñflámácíóñ rélácíóñádá cóñ lós hábítós díététícós. Úñá páñdémíá glóbál, júñtó cóñ úñá díétá préváléñté éñ páísés cóñ cíéñtós dé míllóñés dé pérsóñás, há própórcíóñádó súfícíéñtés pácíéñtés párá éxplórár lá cúéstíóñ más á fóñdó.]

[Díét~á méd~ítér~ráñéá~ é íñf~lámá~cíóñ]

[Lá Drá. Áññíé Móóré, éspécíálístá éñ médícíñá íñtérñá éñ Úñívérsítý óf Cólórádó Schóól óf Médícíñé (Fácúltád dé Médícíñá dé lá Úñívérsídád dé Cólórádó), cértífícádá pór él cómíté éñ médícíñá dé lá óbésídád ý médícíñá íñtégrátívá, há públícádó sóbré díétás áñtííñflámátóríás. Él cúérpó cúéñtá cóñ sístémás próíñflámátóríós ý áñtííñflámátóríós, ý éstós débéñ éstár éñ éqúílíbríó, áfírmá. Áqúéllós cúýó éqúílíbríó íñmúñólógícó há cámbíádó hácíá él térrítóríó íñflámátóríó, dóñdé lá díétá, él éstrés, lá óbésídád, lá fáltá dé éjércícíó ý ótrós fáctórés púédéñ cóñtríbúír á éllá, sóñ más súscéptíblés á lás éñférmédádés íñféccíósás.]

[“Lá dí~étá m~édít~érráñ~éá és~ prób~áblé~méñt~é úñá~ hérr~ámíé~ñtá p~árá m~áñté~ñér s~ús sí~stém~ás sú~býác~éñté~s éñ á~rmóñ~íá éñt~ré sí, ý~ ésó p~úédé~ hácé~rlós~ méñó~s vúl~ñérá~blés~”, díjó~ Móór~é.]

[Él désáfíó dé cámbíár ñúéstrás díétás rádícá éñ ló árráígádás qúé éstáñ ñúéstrás éléccíóñés álíméñtáríás á ñívél pérsóñál ý cúltúrál, síñ méñcíóñár lá mótívácíóñ dé lá íñdústríá álíméñtáríá párá máñtéñér lós álíméñtós áltáméñté prócésádós éñ ñúéstrás lístás dé cómprás. (Ñó sé véñ áñúñcíós dé mórás ý éspíñácás dúráñté lás tráñsmísíóñés dé lá ÑFL; lá hístóríá és díféréñté cóñ lá cómídá rápídá ý lós bócádíllós sáládós). Lá cómídá rápídá tíéñdé á sér íñflámátóríá. Cómprámós ý cócíñámós ló qúé cóñócémós, ý ló qúé cóñócémós ñó és ñécésáríáméñté sálúdáblé, íñdépéñdíéñtéméñté dé lá cúltúrá. Móóré séñálá qúé métábólízámós dé máñérá símílár él páñ bláñcó, él árróz bláñcó ý lás tórtíllás dé háríñá, ló qúé próvócá úñ áúméñtó rápídó dé ázúcár éñ lá sáñgré qúé púédé géñérár úñá réspúéstá próíñflámátóríá.]

[Lós c~ámbí~ós pr~ógré~sívó~s púé~déñ m~éjór~ár sú~ díét~á ý sú~ sálú~d]

[Cámbíár á úñá díétá médítérráñéá, Whólé-Fóóds ó dé lá Ásócíácíóñ Ámérícáñá dé lá Díábétés és úñá gráñ áccíóñ párá lá máýóríá dé ñósótrós. Móóré tíéñé álgúñás súgéréñcíás párá áqúéllós qúé qúíéréñ cómér más sáñó, péró tál véz qúíéréñ rélájársé éñ úñá ñúévá ñórmálídád más sálúdáblé.]

[Háý úñá fáltá dé cóñcíéñcíá dé qúé lá cárñé rójá ý, éñ pártícúlár, lás cárñés prócésádás, próvócáñ íñflámácíóñ, pór ló qúé sé súgíéré trátár dé rédúcír sú cóñsúmó. Óptá pór páñés íñtégrálés, árróz íñtégrál ý tórtíllás dé gráñó éñtéró. Prúébé úñá ñáráñjá éñ lúgár dé júgó dé ñáráñjá. Ómítá lás pápás frítás ý cómé ñúécés éñ sú lúgár. Él válór ñútrícíóñál dé lás pápás éñ térmíñós dé cárbóhídrátós púédé ír más állá dé lá cáscárá, péró lás cáscárás sóñ rícás éñ pótásíó ý áltás éñ fíbrá. Cómér dé ácúérdó cóñ lá témpórádá, más báýás éñ véráñó ý más végétálés dé ráíz éñ ótóñó, púédé máñtéñér lás cósás íñtérésáñtés ý rédúcír cóstós. Lás légúmbrés ófrécéñ úñá búéñá cómbíñácíóñ dé prótéíñás, cárbóhídrátós ý fíbrá; íñtéñtá áñádírlás á sú díétá, dícé éllá.]

[“Á véc~és és~ más fác~íl áñá~dír á~límé~ñtós~ sálú~dábl~és qú~é qúí~tár ó~trós~ álím~éñtó~s”, áñád~é Móó~ré.]

[Él ñú~évó é~stúd~íó tá~mbíéñ~ prés~éñtó á~lgúñ~ás íd~éás é~spéc~ífícá~s pár~á réd~úcír~ él rí~ésgó~ dé CÓ~VÍD-19 ý~, prób~áblé~méñt~é, él d~é ótr~ás éñ~férm~édád~és íñ~fécc~íósá~s.]

[“Váríós súbtípós dé álíméñtós éstábáñ ásócíádós dé máñérá íñvérsá cóñ él ríésgó dé CÓVÍD-19. Úñ máýór cóñsúmó dé ácéíté dé ólívá, úñ méñór cóñsúmó dé cárñé rójá, úñ méñór cóñsúmó dé céréálés, cáñtídádés módérádás dé álcóhól ý úñ máýór cóñsúmó dé frútás ý ñúécés rédújéróñ él ríésgó dé CÓVÍD-19, míéñtrás qúé úñ máýór cóñsúmó dé vérdúrás, frútás, légúmbrés, ñúécés, gráñós íñtégrálés ý péscádó dísmíñúýó lás próbábílídádés dé CÓVÍD-19 sévéró”, íñfórmáróñ lós áútórés.]

[Qúízás él récórdátóríó más ímpórtáñté áqúí és qúé, ásí cómó él éjércícíó és médícíñá, támbíéñ ló és lá cómídá. Préstár átéñcíóñ á ló qúé cómémós, íñclúsó dé máñérá íñcréméñtál, púédé hácér úñá díféréñcíá éñ cómó ñós séñtímós ý éñ cúáñ bíéñ lúchámós cóñtrá lás éñférmédádés.]