[¿Álgú~ñá vé~z há s~éñtí~dó má~réós~¿ ¿Há é~xpér~íméñ~tádó~ lá sé~ñsác~íóñ dé~ qúé l~á háb~ítác~íóñ gí~rá¿ ¿S~é há s~éñtí~dó íñ~éstá~blé ó~ désé~qúíl~íbrá~dó¿]

[Áúñq~úé ús~ámós~ térmí~ñós c~ómó “m~áréó~” ó “vért~ígó” p~árá d~éscr~íbír~ éstá~s séñ~sácí~óñés~, lós é~xpér~tós m~édícó~s áfí~rmáñ~ qúé c~ádá ú~ñá és~ úñá s~éñsá~cíóñ d~ístí~ñtá q~úé tí~éñé ú~ñá cá~úsá é~spéc~ífícá~ ý, cóñ~ súér~té, úñ~á ópc~íóñ dé~ trát~ámíé~ñtó é~xító~sá.]

[Háblámós cóñ dós éxpértós dé ÚCHéálth éñ él Úñívérsítý óf Cólórádó Áñschútz Médícál Cámpús ý éñ él ÚCHéálth Bóúldér Héálth Céñtér párá ófrécér úñá pérspéctívá sóbré él témá: Líñá Kléíñschmídt, físíótérápéútá, ý Cássáñdrá Cóñstíñé, dóctórá éñ físíótérápíá.]

[Máré~ós có~ñtrá~ vértí~gó: ¿Qú~é sóñ ý~ cúál é~s lá d~ífér~éñcí~á¿]

[“Háý úñá gráñ díféréñcíá éñtré lós dós”, díjó Kléíñschmídt. “Él vértígó és úñ térmíñó múý cómúñ ý, pór ótró ládó, vémós pácíéñtés qúé dícéñ: ‘Téñgó máréós’. Háý dócéñás dé térmíñós párá ló qúé pódríá sér él máréó, ý á vécés és dífícíl párá lás pérsóñás éxplícár éxáctáméñté ló qúé éstáñ éxpéríméñtáñdó”.]

[Lós máréós sóñ úñ térmíñó géñérál párá úñá váríédád dé séñsácíóñés, íñclúýéñdó báláñcéó, séñsácíóñ dé désmáýó, débílídád, átúrdímíéñtó ó íñéstábílídád. Él vértígó és úñá séñsácíóñ más éspécífícá dé qúé ústéd, ó él éñtórñó á sú álrédédór, éstá gíráñdó (cómó éñ lá átráccíóñ dé lás tázás dé té éñ Dísñéýláñd).]

[¿Qúé cá~úsá m~áréó~s ý vér~tígó~¿]

[Lós máréós púédéñ sér cáúsádós pór úñá váríédád dé éscéñáríós: álgó táñ séñcílló cómó lá déshídrátácíóñ ó póñérsé dé píé démásíádó rápídó. Ádémás, álgúñós médícáméñtós púédéñ cáúsár éféctós sécúñdáríós qúé hácéñ qúé lás pérsóñás sé síéñtáñ máréádás. Lás áféccíóñés grávés dé sálúd, cómó lós áccídéñtés cérébróváscúlárés ý lós átáqúés cárdíácós, támbíéñ púédéñ cáúsár máréós. Débídó á qúé lós máréós púédéñ órígíñársé éñ cúálqúíérá dé lós múltíplés órgáñós, cómó lós ójós, óídós, cérébró ó córázóñ, hácé qúé séá múchó más dífícíl dé ábórdár párá lós médícós.]

[Él vértígó és cáúsádó príñcípálméñté pór próblémás dérívádós dél óídó íñtérñó. Lá rázóñ más cómúñ párá él vértígó, és él vértígó pósícíóñál páróxístícó béñígñó (VPPB), qúé sé déséñcádéñá pór úñ cámbíó dé pósícíóñ dé lá cábézá cúáñdó ústéd éstá ácóstádó. Éstá áféccíóñ, qúé ócúrré cúáñdó lós péqúéñós crístálés dé cálcíó éñ él óídó íñtérñó sé áflójáñ, géñérálméñté désápárécé pór sí sólá. Sí ñó sé résúélvé pór sí mísmó, púédé sér trátádó pór prófésíóñálés dé lá sálúd á trávés dé úñ móvímíéñtó llámádó Máñíóbrá dé Épléý, qúé cóñsísté éñ él pósícíóñámíéñtó dé lá cábézá ý él cúélló dé cíértá máñérá párá élímíñár lós crístálés dél cáñál áúdítívó.]

[“Él VPPB sé rémédíá fácílméñté”, díjó Kléíñschmídt. “Ñó háý úñá rázóñ géñérál pór lá qúé lás pérsóñás lá cóñtráéñ, áúñqúé lás íñvéstígácíóñés múéstráñ qúé lés súcédé á lás mújérés cóñ más frécúéñcíá. Ótrós fáctórés dé ríésgó pódríáñ íñclúír sér sédéñtáríó dúráñté úñ lárgó péríódó dé tíémpó, tómár éstéróídés, téñér óstéópórósís ó súfrír úñ tráúmátísmó cráñéál”.]

[Úñá cáúsá méñós cómúñ dé vértígó íñclúýé álgó llámádó hípófúñcíóñ véstíbúlár, qúé ócúrré cúáñdó lá párté dél óídó íñtérñó qúé cóñtrólá él éqúílíbríó ñó fúñcíóñá córréctáméñté. Él sístémá véstíbúlár és úñ cóñjúñtó cómpléjó dé víás ñéúróñálés qúé ñós dáñ ñúéstró séñtídó dé báláñcé ý éqúílíbríó, cóñ lás cíñcó éstrúctúrás véstíbúlárés príñcípálés úbícádás éñ él óídó íñtérñó.]

[Lá hípófúñcíóñ véstíbúlár púédé sér cáúsádá pór vírús, tráúmátísmós cráñéálés, cíértós médícáméñtós é íñclúsó lós éféctós dél Cóvíd-19 prólóñgádó. Trátár dé ídéñtífícár éxáctáméñté qúé cáúsó él próblémá púédé sér frústráñté párá lós pácíéñtés, ý él pláñ dé trátámíéñtó púédé vérsé díféréñté párá cádá pérsóñá, tómáñdó mésés, sí ñó más, párá qúé lós pácíéñtés méjóréñ.]

[“Háý qúé vólvér á éñtréñár él cérébró párá qúé úsé él sístémá véstíbúlár córréctáméñté”, díjó Kléíñschmídt. “Cóñ cíértás áféccíóñés véstíbúlárés cróñícás, él cérébró sé sóbrééstímúlá démásíádó cóñ lá íñfórmácíóñ séñsóríál. És úñ próblémá dé prócésámíéñtó”.]

[¿Lós m~áréó~s ý él~ vértí~gó és~táñ ré~lácí~óñád~ós có~ñ él C~ÓVÍD~-19¿]

[Sí. Lós~ éxpé~rtós~ dé ló~s Céñ~trós~ párá~ él Có~ñtró~l ý lá~ Prév~éñcí~óñ dé É~ñfér~médá~dés (C~DC, pó~r sús~ sígl~ás éñ~ íñgl~és) dé É~É. ÚÚ. h~áñ íd~éñtí~fícá~dó él~ máré~ó ý él~ vértí~gó có~mó síñ~tómá~s cóm~úñés~ dé lá~s pér~sóñá~s qúé~ éxpé~rímé~ñtáñ~ CÓVÍ~D pró~lóñg~ádó.]

[¿Éxís~téñ m~édíc~áméñ~tós q~úé fú~ñcíó~ñéñ p~árá t~rátá~r él v~értíg~ó¿]

[Ñó éxísté ñíñgúñ médícáméñtó qúé “árréglé” úñ sístémá véstíbúlár cómprómétídó, áúñqúé háý álgúñós qúé áýúdáñ á cóñtrólár lós síñtómás. Éstós íñclúýéñ médícáméñtós cóñtrá lás ñáúséás párá él vértígó ágúdó ý médícáméñtós párá lás mígráñás véstíbúlárés (úñá éñférmédád ñéúrólógícá qúé cáúsá vértígó) ý lá éñférmédád dé Méñíéré (úñá éñférmédád dél óídó íñtérñó qúé cáúsá vértígó).]

[“Ló có~mplí~cádó~ és qú~é álg~úñós~ dé és~tós m~édíc~áméñ~tós é~ñmás~cárá~ñ lós~ síñtó~más ý~ ñó só~lúcí~óñáñ~ él pr~óblé~má”, dí~jó Kl~éíñs~chmí~dt.]

[Á médídá qúé lás pérsóñás sé vúélvéñ más cóñscíéñtés dé sú vértígó, és dé éspérár qúé púédáñ méjórár éñ él máñéjó dé lós déséñcádéñáñtés; pór éjémpló, évítáñdó cíértós móvímíéñtós físícós qúé próvócáñ síñtómás, ásí cómó váríás éxpéríéñcíás séñsóríálés qúé tíéñéñ qúé vér cóñ lá lúz, él sóñídó ý él ólfátó qúé púédéñ éxácérbár lás séñsácíóñés dé máréó ó vértígó.]

[¿Á lás~ mújé~rés l~és áf~éctá~ más él~ vértí~gó ý l~ós má~réós~ qúé á~ lós h~ómbr~és¿]

[Sí. Ésp~écíá~lméñ~té cú~áñdó~ sé tr~átá d~é vért~ígó, m~ás múj~érés~ qúé h~ómbr~és sú~fréñ~ dé él. L~ós íñ~vést~ígád~órés~ éstáñ~ cóñs~ídér~áñdó~ á lás~ hórm~óñás~ cómó~ pósí~blé r~éspó~ñsáb~lé.]

[¿Qúé tí~pó dé~ médíc~ós ý p~róvé~édór~és dé~ átéñ~cíóñ m~édícá~ trát~áñ és~tós p~róbl~émás~¿]

[És búéñó cóméñzár cóñ úñ éspécíálístá éñ óídós, ñáríz ý gárgáñtá, támbíéñ cóñócídó cómó ótórríñóláríñgólógó. Éstós médícós púédéñ réálízár úñá prúébá dé áúdícíóñ ý, más éspécífícáméñté, úñá prúébá dé vídéóñístágmógráfíá (VÑG), qúé mídé lá sálúd dél óídó íñtérñó, júñtó cóñ lós móvímíéñtós ócúlárés qúé ñó púédé cóñtrólár. Éstás prúébás púédéñ áýúdár á détérmíñár sí ústéd tíéñé lá éñférmédád dé Méñíéré ó mígráñás véstíbúlárés. Sí sé réqúíéréñ más prúébás, és pósíblé qúé ló dérívéñ á úñ ñéúrólógó párá úñá pósíblé résóñáñcíá mágñétícá (RM), tómógráfíá cómpútárízádá (TC) ó éléctróéñcéfálógrámá (ÉÉG) párá vér sí háý álgúñá áñómálíá pótéñcíál éñ él óídó ó él cérébró qúé éstá cáúsáñdó sús síñtómás.]

[Éñ cú~álqú~íér m~óméñ~tó dé~l cám~íñó, l~á fís~íóté~rápí~á tám~bíéñ é~s úñá~ búéñ~á ópc~íóñ pá~rá ál~ívíá~r lós~ síñtó~más.]

[¿Cómó á~ýúdá~ lá fí~síót~éráp~íá¿]

[“Ló pr~ímér~ó qúé~ hácé~mós é~s pré~gúñt~ár á ñ~úést~rós p~ácíé~ñtés~ cómó s~é síé~ñtéñ~”, díjó~ Cóñs~tíñé~. “Párt~é dé l~ó qúé~ hácé~mós é~s réc~réár~ él má~réó d~é úñá~ pérs~óñá p~árá á~ýúdá~r á dé~térm~íñár~ qúé és~ ló qú~é lá h~ácé s~éñtí~r mál~”.]

[Pódr~íáñ pr~égúñ~tárl~é á úñ~ pácí~éñté~: ¿Síéñ~té qú~é ést~á éñ él~ júég~ó dé t~ácít~ás dé~ té¿ ¿Úñ~ bárc~ó tám~bálé~áñté~¿ ¿Úñá~ cásá~ dé dí~vérs~íóñ¿ ¿Á~lgúñ~á véz~ há ví~stó é~stré~llás~¿]

[“Tódó~ él mú~ñdó l~ó éxp~lícá~ dé má~ñérá~ dífé~réñt~é, ý tr~átám~ós dé~ créá~r úñ é~spác~íó dó~ñdé l~á géñ~té pú~édá s~éñtí~rsé l~íbré~”, díjó~ Kléí~ñsch~mídt~. “Ñúés~tró p~rímé~r pás~ó és é~l díá~gñóst~ícó d~ífér~éñcí~ál. ¿Pó~dríá s~ér vé~stíb~úlár~¿ ¿Cár~díóv~áscú~lár¿~ ¿Ñéúr~ólógí~có¿”]

[Sí lós pácíéñtés súfréñ dé VPPB, pór ló géñérál púédéñ sér trátádós cóñ éxító cóñ máñíóbrás dé Épléý éñ úñás pócás sésíóñés dúráñté úñ pár dé sémáñás. Sí sé trátá dé álgó díféréñté ál VPPB, lós térápéútás réálízáráñ éjércícíós dé móvímíéñtó dé lá cábézá ý lós ójós párá vér qúé táñ bíéñ sé éstáñ cómúñícáñdó lós dós órgáñós.]

[Ótrás sésíóñés dé físíótérápíá púédéñ íñclúír éjércícíós dé éqúílíbríó ý ótrós qúé cóñtrárréstéñ lás áccíóñés qúé cáúsáñ máréós. Pór él cóñtráríó, álgúñós dé lós éjércícíós púédéñ íñdúcír úñá lígérá cáñtídád dé máréós éñ úñ pácíéñté, pór ló qúé él cérébró sé rééñtréñá párá súpérárlós.]

[“Párá múchós dé éstós pácíéñtés, sú cérébró éstá cóñfúñdídó. Sús ójós lé dícéñ á sú cérébró úñ cóñjúñtó dé íñfórmácíóñ, ý él sístémá véstíbúlár lé dícé ótrá. Ñécésítámós vólvér á éñtréñár ál cérébró párá qúé sé cómúñíqúé méjór cóñ él sístémá véstíbúlár ý ál cérébró párá qúé prócésé méjór ésá íñfórmácíóñ”, díjó Kléíñschmídt.]

[¿Él ré~súlt~ádó p~árá l~ós pá~cíéñ~tés¿~ Cóñ s~úért~é, úñ s~ísté~má vé~stíb~úlár~ “rééñ~tréñ~ádó”, d~óñdé~ lós ó~jós s~óñ ré~spóñ~sábl~és dé~l 10% dél~ máñt~éñím~íéñt~ó dél~ éqúí~líbr~íó dé~l cúé~rpó, é~l óídó~ íñté~rñó d~él 20% ý é~l sís~témá~ sómá~tósé~ñsór~íál d~él 70%.]

[Él só~mátó~séñs~óríá~l és l~á cóñ~cíéñ~cíá d~é sú c~úérp~ó dé d~óñdé s~é éñc~úéñt~rá éñ~ él mú~ñdó q~úé lé~ ródé~á.]

[¿Qúé dé~bó há~cér s~í mé s~íéñt~ó már~éádó~¿]

[Él máréó és úñá déscóñéxíóñ dél múñdó qúé lé ródéá, pór ló qúé és ímpórtáñté qúé lás pérsóñás qúé ló éxpéríméñtáñ óbtéñgáñ íñfórmácíóñ séñsóríál ádícíóñál dél éñtórñó. Pór éjémpló, ñórmálméñté sé séñtírá méñós máréádó sí sé ácúéstá. Él úsó dé máñtás cóñ pésó, técñícás dé rélájácíóñ ý éstrátégíás cálmáñtés támbíéñ púédé sér béñéfícíósó.]

[“Úñá g~ráñ p~árté~ dé ñú~éstr~ó páp~él és~ lá éd~úcác~íóñ. Ló~s már~éós d~áñ mí~édó ý~ ñó té~ñér é~l cóñ~tról~ dé ló~s már~éós t~ámbí~éñ dá m~íédó~”, díjó~ Kléí~ñsch~mídt~.]

[¿Púéd~ó cóñ~dúcí~r cóñ~ vértí~gó ó m~áréó~s¿]

[Dépé~ñdé d~é lá s~ítúá~cíóñ.]

[“Ñécésítámós sábér qúé éstá próvócáñdó sús máréós. Sí mírár pór éñcímá dél hómbró ó móvér lá cábézá éstá cáúsáñdó máréós, éñtóñcés ñó, ñó débéríá cóñdúcír”, díjó Cóñstíñé. “És cómplétáméñté dépéñdíéñté dé lá pérsóñá ý ló qúé éstá cáúsáñdó sús síñtómás ý ségúrídád és síémpré lá príórídád ñúméró úñó”.]

[¿Éxís~téñ ñ~úévá~s íñv~éstí~gácí~óñés~ sóbr~é lás~ cáús~ás dé~l vért~ígó ý~ lós m~áréó~s¿]

[Sí. Lós íñvéstígádórés éstáñ trátáñdó dé éñcóñtrár ñúévás máñíóbrás párá áýúdár ál VPPB. Lás pósícíóñés réqúérídás párá lás máñíóbrás púédéñ sér más dífícílés párá lás pérsóñás cóñ ótrós próblémás dé sálúd cómó dólór dé ródíllá ý éspáldá, pór ló qúé úñá ñúévá íñvéstígácíóñ éstá áñálízáñdó lá pósícíóñ qúé séá más fácíl dé máñéjár párá lós pácíéñtés.]

[¿Désá~páré~céráñ~ lós m~áréó~s ý él~ vértí~gó¿]

[Ñúñcá és démásíádó tárdé párá ír ál físíótérápéútá, síñ ímpórtár cúáñtós áñós háýá éstádó éxpéríméñtáñdó éstós síñtómás. Párá álgúñás pérsóñás, lós síñtómás púédéñ vólvérsé cróñícós, dépéñdíéñdó dé qúé ótrás áféccíóñés téñgáñ. Síémpré débé búscár trátámíéñtó médícó sí éstá éxpéríméñtáñdó éstás áflíccíóñés pór más dé úñós pócós díás.]

[¿Púéd~éñ áý~údár~ cíér~tós á~límé~ñtós~ ó vít~ámíñ~ás¿]

[Párá álgúñás pérsóñás, úñá díétá ñó íñflámátóríá és béñéfícíósá. Éstó íñclúýé úñá díétá bájá éñ sál, ázúcár ý cáféíñá. Lós éxpértós médícós támbíéñ álíéñtáñ á cúálqúíér pérsóñá cóñ vértígó ó máréós á rédúcír ó élímíñár sú cóñsúmó dé álcóhól, ýá qúé él álcóhól púédé ágrávár lós síñtómás. Álgúñás íñvéstígácíóñés múéstráñ qúé lás vítámíñás C ý D púédéñ áýúdár á álívíár lós síñtómás dé máréó ý vértígó.]

[¿Qúé dé~bó há~cér s~í éxp~érím~éñtó~ máré~ós ó v~értíg~ó¿]

[Táñt~ó Klé~íñsc~hmíd~t cóm~ó Cóñ~stíñ~é ló á~líéñ~táñ á~ búsc~ár át~éñcí~óñ médí~cá ráp~ídám~éñté~ sí tí~éñé m~áréó~s ó vér~tígó~, éspé~cíál~méñt~é sí v~íéñé~ ácóm~páñád~ó dé ñ~áúséá~s ý vóm~ítós~, dóló~r éñ é~l péc~hó, dó~lór d~é cáb~ézá ó~ prób~lémá~s dé v~ísíóñ~.]

[“Él máréó sé préséñtá dé múchás máñérás, fórmás ý séñsácíóñés. Tódás sóñ ímpórtáñtés ý tíéñéñ réléváñcíá párá lá pérsóñá qúé ló éxpéríméñtá”, díjó Kléíñschmídt. “Háblé cóñ sú médícó dé átéñcíóñ prímáríá ó físíótérápéútá ál réspéctó pórqúé pódémós áýúdárló. Ñó ímpórtá cúáñtó tíémpó ló háýá téñídó. Tódávíá pódémós áýúdár. Ñécésítámós qúé lá géñté sé síéñtá cómódá ál cómpártír sús síñtómás, íñclúsó sí súéñáñ éxtráñós. Éspécíálméñté cóñ lás mújérés, sé pásá pór áltó dúráñté táñtó tíémpó. Tódó ímpórtá. Sú vóz ímpórtá”.]