[Álgú~ñós s~úplé~méñt~ós sé~ púéd~éñ tó~már ó~ déjá~r.  Lá v~ítám~íñá D~ és úñ~ó qúé~ ústé~d déb~éríá c~óñsí~dérá~r tóm~ár.]

[Á díféréñcíá dé, pór éjémpló, lá vítámíñá C, és dífícíl óbtéñér súfícíéñté vítámíñá D sóló á trávés dé lá díétá. Ý sí bíéñ ñúéstró cúérpó púédé pródúcír vítámíñá D cóñ lá éxpósícíóñ á lá lúz últrávíólétá dél sól (dé áhí él ápódó dé “vítámíñá dél sól”), ñúéstró éstíló dé vídá éñ íñtéríórés ý él úsó réspóñsáblé dé prótéctór sólár cóñspíráñ párá límítár ñúéstrá pródúccíóñ íñdívídúál dé vítámíñá D. Ásí qúé, ál méñós úñá médíá dé 25 % dé lá póblácíóñ éñ lós Éstádós Úñídós, préséñtá défícíéñcíá dé vítámíñá D, ý úñ 41 % ñó tíéñéñ súfícíéñté dé éstá. Lás pérsóñás ádúltás máýórés, lás mújérés, lá póblácíóñ Áfróámérícáñá, ý lás pérsóñás éñ él grúpó dé édád dé lós 20 á 29 áñós, sóñ própéñsás á préséñtár défícíéñcíá dé vítámíñá D.]

[Ál mísmó tíémpó, lá cíéñcíá éñ évólúcíóñ sóbré lá vítámíñá D cóñtíñúá déscríbíéñdó cómó óbtéñér súfícíéñté vítámíñá D ñós áýúdá á máñtéñérñós sálúdáblés. Cádá véz és más évídéñté qúé úñá íñgéstá íñsúfícíéñté dé vítámíñá D éñ lá íñfáñcíá, ý qúízás íñclúsó déspúés, púédé áúméñtár él ríésgó dé éñférmédádés áútóíñmúñés cómó lá ésclérósís múltíplé é íñclúsó éñférmédádés cárdíóváscúlárés éñ lá édád ádúltá.]

[Lá ví~támí~ñá D p~úédé~ límí~tár é~l dáñó~ dé lá~ éscl~érós~ís múl~típl~é]

[Lá vítámíñá D és cóñócídá pór sú ímpáctó pósítívó éñ él ráqúítísmó, úñ trástórñó óséó íñfáñtíl. Éstá cóñéxíóñ díó órígéñ á lá léché ý ótrós álíméñtós fórtífícádós cóñ vítámíñá D. Síñ émbárgó, más récíéñtéméñté, él ímpáctó más ámplíó dé lá vítámíñá D éñ él sístémá íñmúñítáríó há sídó óbjétó dé íñvéstígácíóñ.]

[Úñ éjémpló dé élló sóñ lós hállázgós dé úñ éstúdíó récíéñté dé pácíéñtés qúé hábíáñ téñídó úñ sóló épísódíó dé ló qúé, sí sé répíté, sé cóñvíérté éñ ésclérósís múltíplé (ÉM), úñá éñférmédád áútóíñmúñé éñ lá qúé él cúérpó átácá lás mémbráñás prótéctórás qúé ródéáñ lás célúlás ñérvíósás. Sé déscúbríó qúé él 60,3 % dé lós pácíéñtés qúé récíbíéróñ súpléméñtós dé vítámíñá D dúráñté dós áñós préséñtáróñ lésíóñés cérébrálés ý médúlárés, úñá cífrá méñór qúé él 74,1 % dé lós pácíéñtés cóñ lésíóñés qúé récíbíéróñ úñ plácébó éñ lúgár dé vítámíñá D.]

[Él Dr. Éñríqúé Álváréz, ñéúrólógó dé lá Fácúltád dé Médícíñá dé lá Úñívérsídád dé Cólórádó qúé sé éspécíálízá éñ pácíéñtés cóñ ésclérósís múltíplé (ÉM) éñ ÚCHéálth Ñéúróscíéñcés Céñtér – Áñschútz Médícál Cámpús, díjó qúé él éstúdíó éstúvó bíéñ díséñádó ý qúé “résáltá él éféctó béñéfícíósó dé lá vítámíñá D”. Síñ émbárgó, áñádíó qúé húbó úñ áltó grádó dé éñférmédád táñtó éñ él grúpó dé vítámíñá D cómó éñ él dé plácébó, ý qúé lós médícáméñtós áctúálés párá lá ÉM tíéñéñ úñ máýór ímpáctó.]

[“Pór l~ó táñ~tó, lá~ vítá~míñá~ D púé~dé ré~dúcí~r lá á~ctív~ídád~ dé lá~ éñfé~rméd~ád, pé~ró lá~ cóñs~ídér~áríá ú~ñ cóm~plém~éñtó~ á ñúé~strá~s tér~ápíá~s áct~úálé~s”, díj~ó Álvá~réz.]

[Él éstúdíó córróbóró ló qúé sé cóñócé cómó él príñcípíó récóñócídó désdé hácé tíémpó cómó ‘éféctó látítúd’ éñ lá préváléñcíá dé ésclérósís múltíplé, íñdícó Álváréz. Éñ látítúdés ñórté ý súr, dóñdé él sól bríllá méñós, háý más ésclérósís múltíplé éñ úñá póblácíóñ détérmíñádá.]

[Lá ím~pórt~áñcí~á dé l~á vít~ámíñ~á D éñ~ lá íñ~fáñc~íá] 

[Lá vítámíñá D íñflúýé éñ él désárrólló dél sístémá íñmúñólógícó cóñtéñíéñdó átríbútós, pósíbléméñté ñéúróprótéctórés. Éñ pártícúlár, lá vítámíñá D tíéñé úñá fúñcíóñ fúñdáméñtál párá lá sálúd dél tímó (péqúéñá gláñdúlá dél sístémá líñfátícó), úñ órgáñó dél sístémá íñmúñítáríó qúé éñséñá á lás célúlás T á dístíñgúír éñtré ámígós ý éñémígós éñ lás prímérás étápás dé lá vídá. (Dé héchó, él tímó sé éñcógé déspúés dé lá púbértád). Úñ éstúdíó récíéñté cóñ rátóñés módífícádós géñétícáméñté párá ñó pródúcír vítámíñá D révéló qúé sús tímós éñvéjécíéróñ prémátúráméñté. Éstó próvócó qúé sús sístémás íñmúñítáríós fúéráñ más própéñsós á átácár lós própíós téjídós dél cúérpó, ló cúál ócúrré éñ lás éñférmédádés áútóíñmúñés.]

[Él víñcúló éñtré lá défícíéñcíá dé vítámíñá D ý lá ÉM támbíéñ és lá rázóñ pór lá qúé Álváréz ý sús cólégás récómíéñdáñ súpléméñtós dé vítámíñá D cúáñdó lós pácíéñtés prégúñtáñ qúé púédéñ hácér párá rédúcír él ríésgó dé qúé sús híjós pádézcáñ lá éñférmédád. (Lá ÉM ñó sé cóñsídérá úñá éñférmédád hérédítáríá, péró él ríésgó dé pádécérlá és máýór sí úñ pádré ó úñ hérmáñó lá pádécé).]

[Lós ñívélés bájós dé vítámíñá D éñ lá íñfáñcíá támbíéñ púédéñ téñér éféctós cárdíóváscúlárés, ségúñ ótró éstúdíó récíéñté. Úñ éstúdíó fíñláñdés álmácéñó múéstrás dé sáñgré dé 3,516 ñíñós dé éñtré 5 ý 15 áñós éñ 1980 ý, ájústáñdó fáctórés cómó lá díétá, lá áctívídád físícá ý él ñívél sócíóécóñómícó, áñálízó sú ríésgó dé éñférmédád cárdíóváscúlár átérósclérótícá dé ápárícíóñ témpráñá éñ 2018. Lá íñvéstígácíóñ éñcóñtró qúé qúíéñés téñíáñ ñívélés bájós dé vítámíñá D éñ lá íñfáñcíá préséñtáróñ éñtré 1,5 vécés ý él dóblé dé próbábílídádés dé pádécér éñférmédád cárdíóváscúlár ál llégár á lós 55 áñós.]

[Ábór~dár l~á déf~ícíé~ñcíá~ dé ví~támí~ñá D é~s crú~cíál~]

[Ñó tódás lás íñvéstígácíóñés háñ séñáládó á lá vítámíñá D cómó úñ pósíblé béñéfáctór. Él Dr. Ádít Gíñdé, médícó dé úrgéñcíás dé lá Fácúltád dé Médícíñá dé lá Úñívérsídád dé Cólórádó ý vícéprésídéñté dé íñvéstígácíóñ dé lá mísmá, fórmó párté dé úñ éqúípó qúé éstúdíó él pótéñcíál dé lá vítámíñá D párá rédúcír lás íñféccíóñés réspírátóríás ágúdás. Él hállázgó sé détérmíñó cómó úñ lígéró béñéfícíó, péró ñó álcáñzó lá sígñífícácíóñ éstádístícá. Dé ígúál máñérá, úñ ímpórtáñté éñsáýó clíñícó qúé éválúó sí lá vítámíñá D rédúcíá lá íñcídéñcíá dé cáñcér ó évéñtós cárdíóváscúlárés, ñó révéló ñíñgúñ béñéfícíó.]

[Síñ émbárgó, éstós résúltádós ñó cóñtrádícéñ ñécésáríáméñté lós dél éstúdíó fíñláñdés, ýá qúé lá vítámíñá D sé ádmíñístró á ádúltós éñ lúgár dé á ñíñós, cúýós tímós sé dédícáñ á éñtréñár á lás célúlás T. Pór ló táñtó, áúñ qúédá múchó trábájó pór hácér, áfírmá Gíñdé. Éñ prímér lúgár, él éstúdíó fíñláñdés fúé óbsérvácíóñál ý ñécésítáríá cóñfírmársé cóñ éñsáýós clíñícós qúé íñclúýáñ ádmíñístrár súpléméñtós dé vítámíñá D, úñá táréá ñádá fácíl dádás lás décádás dé díféréñcíá éñtré lá cáúsá ý él éféctó.]

[“Há há~bídó~ várí~ós és~túdí~ós qú~é háñ~ démó~strá~dó úñ~á ásó~cíác~íóñ có~ñ lá d~éfíc~íéñc~íá dé~ vítá~míñá~ D, pér~ó múý~ pócó~s éñs~áýós~ clíñí~cós q~úé há~ýáñ d~émós~trád~ó qúé~ lá sú~plém~éñtá~cíóñ c~óñ ví~támí~ñá D p~úédá~ méjó~rár l~ós ré~súlt~ádós~ dé sá~lúd”, á~fírm~ó Gíñd~é.]

[Réfó~rzáñ~dó él~ síst~émá í~mmúñ~é: ¿Cúáñ~tá ví~támí~ñá D d~ébé í~ñgér~ír¿]

[Él éstúdíó sóbré lá ÉM déstácá cómó úñó dé lós pócós qúé há démóstrádó tál víñcúló; és cóñvíñcéñté, áñádíó. Réspáldá lá crécíéñté pércépcíóñ éñtré lós íñvéstígádórés dé qúé lós máýórés éféctós dé lá vítámíñá D pódríáñ éstár rélácíóñádós cóñ lá fúñcíóñ íñmúñítáríá, ýá séá párá cóñtrólár éñférmédádés áútóíñmúñés é íñflámátóríás ó párá prévéñír íñféccíóñés.]

[“Áúñ qú~édáñ~ múch~ás pr~égúñ~tás s~íñ ré~spúé~stá”, á~fírm~ó Gíñd~é.]

[Míéñtrás táñtó, íñclúsó cóñ él sól dél véráñó, púédé sér cóñvéñíéñté tómár úñ súpléméñtó dé vítámíñá D párá áségúrársé dé óbtéñér súfícíéñté. Lás pérsóñás dé 1 á 70 áñós débéñ récíbír 600 ÚÍ dé úñídádés íñtérñácíóñálés ál díá; lás pérsóñás máýórés dé 70 áñós, 800 ÚÍ ál díá. Lós súpléméñtós súéléñ véñír éñ cápsúlás bláñdás dé 1000 á 5000 ÚÍ, cóñ dósís más bájás díspóñíblés éñ gótás párá bébés, qúíéñés débéñ récíbír 400 ÚÍ ál díá. Éxísté lá pósíbílídád dé tóxícídád pór vítámíñá D, péró sé réqúíéréñ dósís áltás ý sóstéñídás párá álcáñzárlá. Lós pártícípáñtés éñ él éstúdíó dé ÉM tómáróñ dósís dé 100,000 ÚÍ cádá dós sémáñás síñ ríésgó.]

[Lá ví~támí~ñá D p~úédé~ ñó sé~r lá p~áñác~éá, pé~ró lá~s íñv~éstí~gácí~óñés~ háñ d~émós~trád~ó qúé~ és ví~tál p~árá é~l dés~árró~lló d~él sí~stém~á íñm~úñít~áríó~ ý, qúí~zás, éñ~ álgú~ñós c~ásós~, párá~ régú~lár l~ós pé~órés~ ímpú~lsós~.]