[Él tétáñós és cáúsádó pór úñá tóxíñá pródúcídá pór lá báctéríá Clóstrídíúm Tétáñí, qúé sé éñcúéñtrá éñ él súéló ý éñ lós éxcréméñtós. Lás éspórás dé C. Tétáñí péñétráñ éñ él órgáñísmó á trávés dé rúptúrás éñ lá píél —típícáméñté, hérídás púñzáñtés ý lésíóñés grávés—. Lás éspórás gérmíñáñ ý sé tráñsfórmáñ éñ báctéríás qúé próvócáñ dólórósás cóñtráccíóñés múscúlárés, lás cúálés á méñúdó cómíéñzáñ éñ lá máñdíbúlá.]

[Sí ñó sé récíbé trátámíéñtó, él tétáñós púédé sér mórtál éñ él 100% dé lós cásós. Éñ lós páísés cóñ bájás tásás dé vácúñácíóñ cóñtrá él tétáñós, lá éñférmédád cáúsó lá múérté dé cásí 20,000 pérsóñás éñ él 2023, síéñdó lós ñíñós méñórés dé 5 áñós ý, éñ pártícúlár, lós récíéñ ñácídós dé mádrés cóñ vácúñácíóñ íñsúfícíéñté, lós más vúlñéráblés. (Áñtés dé lá vácúñácíóñ géñérálízádá cóñtrá él tétáñós éñ lós páísés éñ désárrólló, sóló éñ 1988 múríéróñ álrédédór dé 787,000 récíéñ ñácídós á cáúsá dé éstá éñférmédád).]

[Él cáléñdáríó dé vácúñácíóñ íñfáñtíl ý lós trátámíéñtós cóñ íñmúñóglóbúlíñá áñtítétáñícá, tóxóídé tétáñícó ý áñtíbíótícós, háñ rédúcídó él ñúméró dé cásós dé tétáñós éñ lós Éstádós Úñídós, cóñ úñ répórté dé 38 cásós á ñívél ñácíóñál ý úñ sóló cásó éñ Cólórádó éñ 2025, préséñtáñdó úñá tásá prómédíó dé mórtálídád dé ápróxímádáméñté él 13% éñ lós cásós cóñfírmádós.]

[Lá máýóríá dé lós cásós éñ Éstádós Úñídós íñvólúcráñ á pérsóñás qúé ñúñcá fúéróñ vácúñádás, qúé récíbíéróñ úñá vácúñácíóñ párcíál (lá séríé cómplétá dé vácúñácíóñ désdé lá láctáñcíá hástá lá ñíñéz cóñstá dé cíñcó dósís ádmíñístrádás éñtré lós 2 mésés ý lós 12 áñós dé édád) ó pérsóñás qúé ñó récíbíéróñ sús dósís dé réfúérzó, lás cúálés lós Ú.S. Céñtérs fór Díséásé Cóñtról áñd Prévéñtíóñ CDC (Céñtrós párá él Cóñtról ý lá Prévéñcíóñ dé Éñférmédádés dé lós Éstádós Úñídós) récómíéñdáñ récíbír cádá 10 áñós.]

[Lás d~ósís~ dé ré~fúér~zó có~ñtrá~ él tét~áñós~ prót~égéñ~ cóñt~rá más~ éñfé~rméd~ádés~]

[Párá póñérló éñ pérspéctívá, él ríésgó dé qúé úñá pérsóñá éñ lós Éstádós Úñídós cóñtráígá él tétáñós ñó dístá múchó dé lá pósíbílídád dé mórír á cáúsá dé úñ ráýó. Íñvéstígácíóñés récíéñtés súgíéréñ qúé, éñ él cásó dé lós ádúltós qúé háñ cómplétádó lá séríé dé vácúñácíóñ íñfáñtíl, éstás vácúñás ”pódríáñ déjár dé sér ñécésáríás párá máñtéñér lá íñmúñídád prótéctórá éñ lá póblácíóñ géñérál” —tál cómó ló éxprésáñ lós áútórés dél éstúdíó—, ló cúál álíñéáríá lás díréctrícés dé lós Éstádós Úñídós cóñ lás dé lá Órgáñízácíóñ Múñdíál dé lá Sálúd ý pérmítíríá áhórrár cércá dé 1,000 míllóñés dé dólárés áñúálés éñ cóstós dé átéñcíóñ médícá.]

[Síñ émbárgó, lá Drá. Míchéllé Bárróñ, díréctórá médícá séñíór dé prévéñcíóñ ý cóñtról dé éñférmédádés íñféccíósás dé ÚCHéálth, cóíñcídé cóñ lá récóméñdácíóñ dé lós CDC qúé récómíéñdá vácúñár ñúéváméñté á lós ádúltós cúýás dósís dé réfúérzó cóñtrá él tétáñós háñ cádúcádó. Éñ párté, éstó sé débé á qúé lás vácúñás ý lós réfúérzós cóñtrá él tétáñós támbíéñ bríñdáñ prótéccíóñ cóñtrá lá díftéríá ý lá tós féríñá.]

[Él tétáñós púédé sér úñá éñférmédád pócó cómúñ éñ Éstádós Úñídós, ý lá díftéríá áúñ más. Síñ émbárgó, lós cásós dé tós féríñá háñ véñídó éñ áúméñtó éñ lós Éstádós Úñídós. Lá tós féríñá és úñá éñférmédád báctéríáñá áltáméñté cóñtágíósá qúé púédé próvócár sémáñás dé víóléñtós átáqúés dé tós. Él áñó pásádó sé régístráróñ 28,783 cásós á ñívél ñácíóñál ý 1,141 éñ Cólórádó, lá cífrá más áltá désdé él 2014.]

[Lás é~ñfér~médá~dés d~él ‘Ví~éjó M~úñdó~’ víéñ~éñ áú~méñt~áñdó~]

[Bárróñ, és támbíéñ prófésórá éñ lá Dívísíóñ dé Éñférmédádés Íñféccíósás éñ lá Úñívérsítý óf Cólórádó Áñschútz Schóól óf Médícíñé. Éllá séñálá él áúméñtó dé lós cásós dé sárámpíóñ cómó ótró éjémpló dé úñ préócúpáñté résúrgímíéñtó dé éñférmédádés dél “víéjó múñdó” —áqúéllás éñ lás qúé ñó hábíámós téñídó qúé péñsár— grácíás á décádás dé vácúñácíóñ íñtégrál éñ ésté páís.]

[Éñ lá áctúálídád háý 2,283 cásós régístrádós dé sárámpíóñ éñ él 2025. Éñ ló qúé vá dél 2026, háý 1,281 dé cásós régístrádós. Cólórádó túvó 35 cásós régístrádós él áñó pásádó, ý óchó cásós éñ ló qúé vá dél 2026. Párá póñérló éñ pérspéctívá, él éstádó régístró úñ tótál dé séís cásós dé sárámpíóñ éñtré 2014 ý 2024.]

[“Sí bíéñ lá vácúñá cóñtrá él tétáñós/díftéríá púédé ó ñó ñécésítár úñá dósís dé réfúérzó éñ ádúltós, lá dísmíñúcíóñ éñ lás tásás dé vácúñácíóñ íñfáñtíl ý lós récórtés dé présúpúéstó éñ lás médídás dé sálúd públícá váñ á téñér úñ ímpáctó éñ lás tásás dé éñférmédádés qúé sé púédéñ prévéñír cóñ lás vácúñás, ý sé váñ á géñérár cóñsécúéñcíás sécúñdáríás ý dé tércér ñívél, lás cúálés ñó sé háñ prévístó”, díjó Bárróñ.  “Él símplé héchó dé óbsérvár lás crécíéñtés tásás dé tós féríñá ý él áctúál bróté dé sárámpíóñ débéríá hácér qúé tódós sé détéñgáñ á réfléxíóñár sóbré ló qúé dépárá él fútúró”.]